- Mit tanácsol a Tisza-kormánynak a rövid, közép- és hosszútávú energiapolitikát illetően?

A gázcsőben a metánmolekulának nincs politikai preferenciája, és az áramot is az ohm, a watt meg az amper határozza meg. Az energia elsősorban nemzeti reálpolitika, és így is kell kezelni, nem pedig valamiféle ideológia szolgálóleányaként.

Ebből három dolog következik röviden, amit az új magyar kormánynak is érdemes figyelembe vennie. A magyar szociális érdek a lakosság olcsó és stabil ellátása, a közelgő olaj- és energiaválság hatásainak a kivédése. A magyar régiós geopolitikai érdek a régiós elosztópozíció fenntartása, sőt erősítése olajban és gázban, de kiépítve ezt a villanyban is. Az egésznek a nagyképe, ha úgy tetszik kerete pedig, hogy a világban zajló változásokat, az említett pozíciólezáró nettósítást, ennek az energiafegyverét és az energetikai forradalmat szem előtt kell tartani.

Mind a négy égtáj felé tájékozódni kell, így Keletre és a globális Dél felé is, miközben még magával az Egyesült Államokkal való viszony is átalakul bilaterálissá. Lítium-ionos katód, fotovoltaikus panel vagy mikroelektronikai félvezető keletről tud érkezni, ahogy nukleáris technológiában az oroszok verhetetlenek, kis moduláris reaktorokat meg az USA fejleszt. Román földgáz, orosz olaj és PaksII, kínai napelemek: mindezt úgy kell tudomásul vennünk, hogy közben Európában vagyunk, ehhez a vér és acél által egybekovácsolt tömbhöz tartozunk, a kedvenc Evola-idézetemmel élve. 

Pontosan ez a szemlélet a kulcs a régiónk újraszervezésében is.

- Hogyan válhat Magyarország az átalakulás nyertesévé?

Az EU-s energiapolitika kudarcával a régiót a magyar energiapolitika tudja integrálni. A Mol nem ellenség, az MVM nem piacosítandó portéka, hanem nagyon fontos eszközök a régióban egy magyar centrális erőtér szervezésében. Ám még a saját villamosenergia-termelésünk hullámzásaira is a regionális szemléletben találhatjuk meg a gyógyírt. Lehetséges a domborzat és vízrajz adottságai okán felvidéki, szlovákiai területen építhető magyar szivattyús villamosenergia-tározók létrehozása, melyek a hazai hálózatba termelve az itthoni termelés-ingadozásokat egészítik ki anélkül, hogy a hazai napelemes programot fel kellene adni. Mindezt semmi másból, mint önmagában a regionális domborzati adottságokból! A politikai szándék persze még sokkal-sokkal szélesebb horizontot tud kinyitni. Mindez állami tőkekifektetést is jelenthet – ideértve a 100%-ban állami tulajdonú inkumbenseket – és magántőkét is.

Ezek a kapcsolatok tudatos regionális gazdaságpolitikával felskálázhatók, ahol a Duna energiahíd nagyteljesítményű adatkábelekkel, új logisztikai központokkal, terminálokkal, raktárakkal és konverterekkel Bajától Csepelig, Gönyűtől Dunaújvárosig. Igenis összeérhetne Magyarországon, Magyarország által a dunai folyosó, a fekete-tengeri gáz, a kínai vasút, az olajtranzit, az LNG- és hidrogén-terminálok hatósugara. Igenis épülhetne erre a gerincre a zöld infrastruktúra villamosenergia-tárolókkal, SMR-ekkel, szlovák-magyar-szerb zöld kiegyenlítőenergia-hub, sugarasan kiépített transz-balkáni átviteli vezetékek és 5G adathálózat, valamint határmenti szárazföldi adatközpontok összekötésével.

Ehhez persze politikai akarat kell és jogi eszközök. A jog támogató eszközei nyithatnák meg a független aggregátorok, energiaközösségek, keresletoldali eszközök és az MI előtt az ajtókat a mostani elosztói meg rendszerhasználati akadályokkal szemben, a régió tekintetében pedig egy közös befektetővédelmi egyezménnyel lehetne megteremteni a kedvező klímát akkor, amikor az EU épp most csukja össze a saját beruházásvédelmi ernyőjét.

Korszakhatáron van a világ, mint félezer éve, Mátyás király korában. Mátyás király ma régiós energiapozíciót építene olaj- és gázelosztó jelenléttel, PaksII-vel, kiegyenlítőenergiával, ezáltal biztos és olcsó energiaellátást adva befelé és magyar geopolitikai erőt kifelé egy zajló világrendszerváltás idején.

Nagy Kristóf interjúja, Mandiner, 2026. 06. 04-10.