ZÖLD VILLANY MINDENEK FELETT?

Közeledik az olaj- és energiaválság, az EU pedig bejelentette ellene a vélt csodafegyverét: a zöld villanyt. Az Európai Bizottság egy olyan javaslatcsomagot készített, ami úgy védené meg az európaiakat a fosszilis energia válságának hatásaitól, hogy felgyorsítja az átállást az áramra, azon belül is a zöld energiára. A Bizottság jogalkotási javaslata a tagállami hatáskörbe tartozó hálózati díjakról és az adóztatásról szól, és a célja, hogy a villamos energia alacsonyabb adóterhet viseljen, mint a fosszilis tüzelőanyagok.
Az EU szerint ez ösztönözné a megújuló energiaforrásokból történő termelést, amelyek kiválthatnák a dráguló fosszilis energiát.

1. De valóban kiváltaná?

Ez egy régi ostoba sötétzöld látomás. Az európai áramhálózat pontosan azért táncol már most is pengeélen, mert az Európa-szerte meggondolatlanul telepített sok hullámzó termelésű megújuló erőmű a feszültség- és frekvenciaingadozásaival agyonterheli a hálózatokat. Azért kerül ennyibe az áram (megújulók nélkül olcsóbb lenne); ezért volt a tavalyi hatalmas blackout áramszünet Spanyolországban és ezért lehet bármikor hasonló lényegében bárhol Európában. Ezért kell mindenhol kétségbeesetten kiegyenlítőenergia-képességekről gondoskodni és fizetni ennek a felárát.

Szóval nem, még az áramtermelésben sem válthatja ki a gáztüzelésű erőműveket. Ez utóbbiakra éppen a növekvő számú megújuló miatt is van szükség, mert ha épp nem fúj a szél vagy a Nap fogja magát este, és lemegy - fittyet hányva a sötétzöldek elvárásaira - akkor jönnek a jó öreg kombinált ciklusú gázerőművek, amik azonnal felkapcsolva már termelik is az áramot.

Megoldás lenne a keresletoldali válasz, a szoftveres vezérlés, az akkumulátorokat észszerűen rendszerbe kapcsoló helyi energiaközösség meg független aggregálás, de ezekkel hiába tépem a számat nyolc éve, a politikusok ezeket sosem értették meg, engem meg sosem engedtek döntésközelbe. Tarthatnánk itt, de nem tartunk.

2. Villanyból fogkrém?

Ha már kiváltás, van itt azonban más gond is.

Például az, hogy a műtrágyagyártáshoz földgáz kell, különösen a nitrogénműtrágyák esetében. A kulcs az úgynevezett Haber–Bosch-eljárás, amelyben ammóniát (NH₃) állítanak elő. MŰTRÁGYA NEM LESZ VILLANYBÓL, CSAK FÖLDGÁZBÓL: metánból hidrogén az ammóniához.

Vagy például az, hogy a csomagolóanyagok, PET palackok, műanyag edények, játékok, PVC csövek, szintetikus gumi (pl. autógumik), műszálas ruhák (poliészter, nejlon) szintén NEM VILLANYBÓL LESZNEK, HANEM KŐOLAJBÓL. Ahogy fogkrém sem, tisztítószerek, lakkok, sampon vagy ragasztó sem lesz másból, csakis a jó öreg olajból.

A kőolajból ugyanis nem csupán üzemanyag lesz, de etilén, propilén a műanyagokhoz, benzol, toluol az oldószerekhez, vegyszerekhez és így tovább.

Apróság biztos a műtrágya, a fogkrém, az autógumi, ahogy az is, hogy lenyugszik a Nap este. Mindig az a fránya valóság. Szóval az EU remek kis zöldáramos ötlete továbbra sem csodafegyver.