IRÁN LEZÁRTA A HORMUZI-SZOROST, de mit jelent ez?

1. Mi a jelentősége?

Az, hogy itt ment keresztül eddig 20 millió hordó nyersolaj/nap, ami nagyjából a világ napi olajfogyasztásának ~20-25%-a + az LNG-szállítások 25-30%-a, így Katar LNG-szállítmányainak nagyrésze.

Irán most lezárta a szorost, tehát ezek a mennyiségek igencsak hiányozni fognak a piacról. Szaúd-Arábia, Irak, Kuvait, az Egyesült Arab Emírségek olajtankerei és Katar gázszállítmányai igencsak megakadnak most.

Ez kínálathiányt okozhat, és az ettől való félelem hamar piaci spekulációkat és pánikot eredményezhet.

2. Mi is ez a szoros?

Olyan, mint egy mesebeli tengeri kapu. A 167 kilométer hosszú, ám a legkeskenyebb pontján alig 39 km széles tengeri szoros a világkereskedelem hagyományosan egyik kulcsfontosságú útvonala és az olajkereskedelem máig legfontosabb ütőere. Úgy tartják, hogy a szoros Ifra Hormizd egykori perzsa királynőről kapta a nevét. A helyiek azonban egészen másról, sokkal ősibbről suttognak. A szó hasonlósága a Hormoz szóval, Ahura Mazda isten egyik alakjával ahhoz az erős perzsa közhiedelemhez vezetett, hogy a szoros neve összefügg ezzel az óiráni misztikus, szent alakkal.

3. Mik az alternatívák?

A Hormuzi-szoros megkerülésére csak korlátozott és részleges alternatívák állnak rendelkezésre. Ezek főként csővezetékek formájában léteznek, de kapacitásuk és földrajzi elhelyezkedésük miatt nem képesek teljesen kiváltani a szoroson áthaladó tengeri szállítást.

Csővezetékes alternatíva az olajszállításra a térségben a Petroline East–West 1200 km-es olajvezetéke Szaúd-Arábiában. Ez a keleti olajmezőket köti össze a nyugati Vörös-tengeri parttal, Yanbu kikötőjénél. A kapacitása 5 millió hordó/nap. A jelentősége, hogy részben megkerüli a Hormuzi-szorost azáltal, hogy Szaúd-Arábia exportját a Vörös-tenger felé irányítja. Ezt azonban csak Szaúd-Arábia használhatja; más Öböl-országok nem férnek hozzá közvetlenül. Ráadásul jelenleg is kihasznált a forgalma.
A másik csővezetékes lehetőség amiről én tudok, az az Abu Dhabi Crude Oil Pipeline, vagyis ahogy mi hívjuk, az ADCOP, mely az Egyesült Arab Emírségek 370 km-es csöve a babshani olajmezők és Fudzsejra, az Ománi-öböl kikötője közt. Ez ugyan teljesen elkerüli a Hormuzi-szorost, ám a kapacitása csupán 1,5 millió hordó naponta

A harmadik az ITP, vagyis az Irak–Törökország egymillió hordós napi kapacitású olajvezeték, ez azonban csak az észak-iraki, kurdisztáni olajhoz biztosít hozzáférést; a déli olajmezők elérhetetlenek innen.

Földgázban az alternatívák még rémisztőbben szűkebbek. Katar szinte teljes LNG-exportját hajóval szállítja, a Hormuzi-szoroson keresztül. Nincsenek szárazföldi LNG-vezetékek a főbb piacokra, mint India, Kína, vagy akár Európa.

Ráadásul cseppfolyós földgázról beszélünk, LNG átalakító és újratöltő kapacitás máshol még nem elegendő, az Öböl Országok kitermelő kapacitásának nagy része tengerrel pedig nem érhető el közvetlenül, így Katar, Kuvait vagy Bahrein.

Na ezért figyel most lélegzet-visszafojtva a világ.

További részletekért ajánlom ezt a tavalyi videómat: