KI MIT KEZD AZ ARANNYAL?

Oroszország aranytartalékának az értéke 216 milliárd dollárral nőtt 2022, az orosz-ukrán háború kezdete és a szankciók (emlékeznek, ezek azok amik “térdre kényszerítik Moszkvát”) óta.

Ha az arany világpiaci árának alakulását nézzük, bizony világrekordokat döntött az elmúlt években. Ez nem független Oroszországtól. Putyin egy óriási aranystratégia megvalósításába kezdett, melyhez hasonlót korábban az Egyesült Államok csinált. Pontosan azért, hogy elkerülje a szankcióknak a gazdasági hatását. Mindez az egész világgazdaság működésére nézve is roppant tanulságos.

Az aranypiac egy hatalmas piac, melyet a nyugati szankciók egyáltalán nem céloznak. A World Gold Council szerint Oroszország a második legnagyobb legnagyobb aranyelőállító a világon 325 tonnával, melyet csak Kína halad meg. Sőt, az előrejelzések szerint Oroszország további évi 4%-kal növeli a kitermelést.

Csak az Egyesült Arab Emirátusok évi 96,4 tonna aranyat vett az oroszoktól a háború kezdete óta, ami 15-szöröse a háború előtti értéknek. Ennyi arany úgy évi 6 milliárd dollárt ér. Mert hiába nem vettek az amerikaiak, kanadaiak vagy a britek orosz aranyat, mikor a világ 85%-a meg igen. Ott van például Svájc is, nos ők évi 75 tonna aranyat vettek az oroszoktól, ez évi 4,87 milliárd dollár. Hogy ne haragudjanak meg nagyon rájuk az amerikaiak ezért, nos egy nagyon picit eltérítették ezt a direkt kapcsolatot: 2023-ban már az Arab Emirátusoktól vették a legtöbb aranyat, 8,22 milliárd dollár értékben, 3,92 milliárd dollár értékben pedig Üzbegisztántól. Na és vajon ők honnan vették? Hát persze hogy az oroszoktól. Minden aranyat, kivétel nélkül, az utolsó unciáig, kreatívan megkerülve a nyugati érzékenységet és szankciósdit.

Az eredmény? Az orosz arannyal lényegében szabadon kereskedtek változatlanul kikerülve a 16.000 szankciót Oroszország ellen. A néhány nyugati ország tartózkodása ehhez képest csak jót tesz az arany értékének.

Azonban messze nem is csak a kereskedelem önmagában a turpisság itt. Hanem a stabilitás és értékállóság biztosítása. Az oroszok a receptet az Egyesült Államoktól vették, és arra használták, hogy stabilizálják a rubelt és a gazdaságukat is. 2022-ben, vagyis a háború kezdetének az évében Putyin hozzákötötte a rubelt az aranyhoz. 5000 rubel lett az egység, ezért 1 uncia aranyat adtak.

Persze ne essen félreértés: ez még nem aranystandard, de egy lépés felé. Aranystandard rendszernek azt a nemzetközi pénz-, illetve valutarendszert nevezzük, melyben az ország valutájának értéke törvény által meghatározott módon megegyezik az arany egy rögzített mennyiségével. Németországban rögzítették az arany árfolyamát először 1871-ben, a francia-porosz háború után. Ám az aranystandard rendszerhez a legtöbb ország nagyon gyorsan, még az 1870-es években csatlakozott, így vált a nemzetgazdaságokat átfogó világgazdasági rendszerré az aranystandard. Míg mondjuk a briteknél csak hallgatólagosan volt aranyfedezet a font mögött, addig például az Osztrák-Magyar Monarchiában ténylegesen is arany volt a forint majd a korona mögött, sőt, aranyból is verték az érméket. Nem a véletlen műve, hogy a ferencjóskás magyar aranyforintok értéke frankban is meg volt adva: megtehették, hiszen minden az aranyhoz volt kötve nálunk is, a franciáknál is.

Ez a kiszámítható, sokkal egyenesebb világ elmúlt, Putyin viszont nem véletlen nyúlt most vissza hozzá, ráadásul önként. Az USA volt a legutolsó nagy gazdaság, amelyik még aranystandardot használt. Az amerikai dollár épp ezért a legstabilabb fizetőeszköz volt a világon, mára a vásárlóereje azonban évről évre csökken. Oroszország egy ezzel ellentétes utat választott azzal, hogy újra az értékes nemesfém felé fordult. Ezzel megfogta a rubel esését is, hiszen a háború előtt 75 rubel volt egy dollár, a háború kitörése után viszont 130-ra romlott a cserearány, és hatalmas, kontrollálatlan hullámzás alakult ki. Jelenleg egy dollár ismét 77 rubelbe kerül, és nincsenek kontrollálatlan kilengések.

Ugyan az oroszok egyoldalú lépése még nem az aranystandard, de egy fontos lépés hozzá, ahol tényleges aranyfedezet van Oroszország mögött, és a deklarált átváltási arányszám fenntartása érdekében a jegybank beavatkozhat. Az arany értelme az otthoni és külföldi ügyletek rendezésében van bizonytalan időkben. Az arany valutára váltható a tranzakciók rendezésére, majd visszaváltható valutára. Az oroszok jelenleg több mint 2300 tonna aranytartalékot halmoztak fel mindehhez, ami felfoghatatlan mennyiség! Mivel a bizonytalanság és instabilitás jelentős a világban, a központi bankok mindenhol elkezdték felhalmozni az aranyat. Csak 2022-ben 1073 tonna aranyat vásároltak, 22-ben és 23-ban együtt a központi bankok 220 milliárd dollárt költöttek aranyvásárlásra. Oroszország természetesen a legnagyobb felhalmozók között van.

Az eredmény, hogy nemcsak a szankciók nem ártanak Oroszországnak, de az orosz vagyonok befagyasztása sem csökkenti a stalbilitásukat meg a gazdasági mozgásterüket. Mindez az arany miatt.
Oroszország tehát igen jól játszott az arannyal.

Na és az ukránok? Nos az ukránok ezalatt: