Még szép: és ez nem azért van, mert az USA “Putyin-bérenc”, “Trump Moszkva kottájából játszik” meg hasonlók, amiket ugye a Dobrev- Selyemmajom- meg brüsszelita-hívő elborultak vallanak.
Nem.
Hanem mert ez egy súlyos nemzetközi jogi határátlépés, mellesleg EU-jog ellenes és szembemegy az ezeréves polgári jogi jogelvekkel.

1. A nemzetközi jog tiltja más állam tulajdonának elkobzását háborús ellenségként (ld. sovereign immunity elve), kivéve a hadviselő felek által gyakorolt hadijogot – de az EU és Oroszország nem áll háborúban. A pénzeszközök egy része ráadásul magánszereplők vagy állami vállalatok számláin lehet, így a bankok letétkezelői kötelezettségei és a számlaszerződések szerint sem idegeníthetik el az ügyfél pénzét. Ha meg az EU központi banki tartalékokat használ fel, ez megrendíti a jegybanki tartalékok globális biztonságába vetett bizalmat, és emiatt is perelhető lesz az EU a nemzetközi pénzügyi stabilitás kockáztatásáért (pl. IMF-szabályok megsértése). A nemzetközi bizalmi háló széttépése ÉS a nemzetközi jog felrúgása néhány elborult agyú kajakallas miatt túl nagy ár a világnak csak azért, mert ez a néhány elborult utálja az oroszokat és rajong Ukrajna, e nemzetközi tákolmány-állam iránt.

2. Külön pikáns, hogy mindezt az EU-jog sem teszi ezt lehetővé, hiszen az EU Alapjogi Charta 17. cikkében garantálja a tulajdonhoz való jogot, ennek elvonásához szükség lenne (i) világos jogalapra, (ii) legitim közérdekű célra és (iii) arányosságra. Ezek egyike sem áll meg. Jogalap az uniós szerződésekből egyszerűen nem vezethető le, az imádott Ukrajna támogatása még nem “közérdekű cél”, és semmilyen módon nem arányos orosz magánszemélyek vagyonelkobzása arra hivatkozással, hogy ugyan ők senkinek, de még az orosz állam sem az EU-nak vagy a tagállamainak, hanem Ukrajnának okozott sérelmet.

3. Ami az ezeréves magánjogi elveket illeti, ha valaki tulajdonát elvonják, bizony kártérítési vagy kártalanítási igény keletkezik. Nyilván erre az lenne jakobinus EU-mondás, hogy az EU jogalkotása „felülírhatja” ezeket, de a kártérítési kockázat ezzel nem szűnik meg, csak átalakul. Aggregálódik és az EU-ra zúdul, amit aztán majd mi mind fizethetünk. Merthogy az oroszok minden ilyen pert megnyernének az EU-val szemben, amit az EU vagy kifizet, vagy a nemzetközi kapcsolatokban páriává válik és úgy leértékelődik, mint valami afrikai hadúr diktatúrája.

No hát ennyi “csupán” a vízválasztó, ami
a jakobinus EU-zavarodottaknak rendben van, Amerikának és mondjuk ki, a világ civilizáltabb felének viszont nem. Viszonosság alapján amúgy Oroszország meg is léphetné majd ugyanezeket az orosz bankokban lévő nyugati vagyonnal, és akkor aztán óbégathatnak az ilyen kajakallas-félék, hogy milyen gonoszak az oroszok. Ám nagyobb baj, hogy az állami immunitás megsértése, az elkobzás nemzetközi jogi jogcím nélkül, a tulajdonhoz való jog sérelme, a jogalap hiánya, az arányossági és jogbiztonsági problémák és a kétezer éves magánjogi jogelvek felrúgása és az ezáltal felmerülő kártalanítási és szerződési felelősségi perek meg tulajdonjogi viták óriási ár. Óriási ár néhány látomásos bűnöző ámokfutásáért, melyet a világ nem akar megfizetni csak azért, hogy tovább aranyvécéztesse Ukrajna élősködőit: a pénzügyieket és a politikaiakat.