A BÉKETERV 28 PONTJA - ÉS AMI MÖGÖTTE VAN

Íme a 28 pontos amerikai-orosz béketerv teljes listája pontról pontra, a saját magyarázataimmal és megjegyzéseimmel. Fontos persze hozzátenni, hogy ez még csak javaslat, ráadásul abból is a kiszivárgott fajta, tehát nem minden készpénz, nem minden végleges. Másrészt az ukránok is jelezték, hogy bizonyos pontokkal fenntartásaik vannak, de ők meg ugye nem az asztalnál vannak, hanem az étlapon. Ennyi a kötelező jogi rezerváció, következzen a tartalom.

1. “Ukrajna szuverenitását megerősítik.” Ez azt jelenti, hogy nem darabolják fel Ukrajnát, nem sorolják érdekszférákra és befolyási övezetekre. Vagyis egyrészt semmi sem igaz abból, amivel az EU-s és más ukránpárti globalisták riogattak és amit a sajtójuk harsogott itt éveken át. Oroszország nem nyeli el Ukrajnát, hamisnak bizonyult az oroszellenes narratíva legfőbb állítása. Így, másrészt sokkal de sokkal jobban jár ez az ország, mint Németország a második világháború után (felosztás, megszállás), vagy Magyarország (megszállás).

2. “Teljes és átfogó megnemtámadási egyezmény Oroszország, Ukrajna és Európa között – az elmúlt 30 év konfliktusai rendezve.” Nemzetközi jogilag ez a kulcspontja a béketervnek, mert egyrészt rendezi az érintettek nemzetközi szerződéses státuszát, ami nélkül instabil maradna a régió, másrészt feltételként szabja az elmúlt harminc év konfliktusainak tisztázását. Ez utóbbi a nemzetközi szerződések nyelvén azt jelenti, hogy nem csupán az orosz-ukrán háború közvetlen kirobbantó okai, de valamennyi konfliktuspont valamilyen módon meg kell hogy jelenjen a rendezési szerződés(ek)ben (szerintem itt több szerződés lesz majd). A legszerencsésebb, ha expliciten. Nekünk arra kell figyelnünk, hogy a 20. század kelet-középeurópai, törésvonal-szerű igazságtalanságai, melynek Ukrajna egy fontos részét, de csupán egy részét képezi, és így AZ 1991 UTÁN RENDEZETLEN MARADT NEMZETISÉGI, KISEBBSÉGI ÉS HATÁRKÉRDÉSEK AZ EGÉSZ TÉRSÉG SZÁMÁRA MEGJELENHESSENEK.

3. “Oroszország nem támad szomszédos országokat, és a NATO nem bővül tovább”: ez, együtt a következő (4.) és a 13. ponttal a multipolárissá váló világ nagyhatalmainak legfontosabb egyensúlyi garanciája lesz, méghozzá kölcsönös vállalással. Kölcsönös, vagyis ez megint a nagy amerikai-orosz pozíciólezáró nettósítás (“close-out netting”) része, amiről fél éve beszélek, egyúttal egyszerre töri össze a brüsszeliták narratíváit és vérmes reményeit. Narratíváit, miszerint Oroszország támadásra készül a Nyugat ellen, és vérmes reményeit, hogy itt Ukrajna NATO-tag lesz, tovább gyengítve az orosz geopolitikai pozíciót. Ezek mind szertefoszlanak. Az EU-nak és Ukrajnának ló helyett marad a szamár: Ukrajna NATO-tagsága helyett még jobban fogják erőltetni az EU-tagságot.

4. “Párbeszéd Oroszország és a NATO között az Egyesült Államok közvetítésével, biztonsági kérdések rendezésére és feszültségcsökkentésre”: az előző pont folyamodványa, az amerikai-orosz viszony rendezésének (vagyis a pozíciólezáró nettósításnak) a multipoláris világrend új egyensúlypontjának kialakítása irányába való kinyitása ez. A világ nagyobbik, Ukrajnától távolabbi része erre figyel.

5. “Ukrajna megbízható biztonsági garanciákat kap”: ez nem a Budapesti Memorandum, ami jogi kötőerő nélküli szándéknyilatkozat volt csupán, ez jogi kötőerejű biztonsági jótállást fog jelenteni, konkrét nemzetközi szerződéses vállalásokkal. Fegyveres segítségnyújtási vállalásokat, mint amilyenek az első és második világháborút közvetlenül megelőzően álltak fenn.

6. “Az ukrán fegyveres erők létszámát 600 000 főre korlátozzák”: ez azért kell, hogy Ukrajna ne legyen fenyegetés a háború után a térségre, mellesleg saját magára sem a milliós munkanélküli tömeghadseregével (politikai nyomás, puccsveszély). Aki itt az ukránok roppant jogkorlátozását látja ebben, jusson eszébe, hogy Magyarország fegyveres erejét harmincötezer főben korlátozták 1920-ban, ami alig egyhuszada(!) ennek a számnak. Az így limitált, még mindig hatszázezres ukrán hadsereggel így is elmebeteg EU-s tervek lesznek, Ursula meg egyes németországi és balti fantaszták az EU majdani “közös hadseregét” látják benne, én meg az EU-n belüli idegen származású erőszakos pretoriánusokat, római analógiával.

7. “Ukrajna alkotmányába foglalja a NATO-csatlakozás tilalmát, a NATO pedig alapszabályában rögzíti, hogy Ukrajna nem vehető fel a jövőben”: ezek közjogi és szerződéses garanciák a most kodifikálandó nemzetközi status quo fenntartására. Ez a nemzetközi status quo már egy multipoláris világ felé mutat, ahol nem minden a NATO (=USA), Ukrajna későn vetődött.

8. “A NATO vállalja, hogy nem állomásoztat csapatokat Ukrajnában: ld. 7-es pont.

9. “Európai vadászgépeket telepítenek Lengyelországba”: a katonai és geopolitikai egyensúly nem csak a súlypontok, hanem a peremek definiálásáról is szól. Lengyelország egyszerre súlypont és perem, az országnak kifejezett ambíciója a térségben profitálni az átrendeződésből. Az, hogy nem NATO-s, hanem kifejezetten európai vadászgépekről beszélnek (a kettő jogilag nem, de lényegében mégis egy és ugyanaz), fontos hangsúlyt jelent abban a tekintetben, hogy ez a megemelt lengyel súlypont/perempozíció nem NATO-projekt lesz. Ha engem kérdeznek, ez elkerülhetetlen volt, és MÉG MINDIG INKÁBB LENGYELORSZÁG MINT ROMÁNIA.

10. “Az USA garanciákat ad”: ez tulajdonképpen konkrét jogi mechanizmust jelent, benne egy, az ősi “malom” nevű játékból ismert csiki-csuki szerű megoldást, ahol
• egyrészt az USA kompenzációt kap a garanciavállalásáért cserébe, ez anyagi ellentételezést jelent (Trump üzletember, ld. close-out netting),
• másrészt ha Ukrajna megtámadja Oroszországot, elveszíti az amerikai biztonsági garanciát;
• harmadrészt ha Oroszország támad Ukrajnára, minden szankció visszaáll, a megállapodás előnyei megszűnnek.
Nyilván ez jogi értelemben egy kölcsönös és tökröztetett megoldás, de mindebből a legéletszerűbb, ha Ukrajna ok nélkül rakétát indít Moszkva vagy Szentpétervár felé, ebben az esetben viszont a garancia érvénytelenné válik, és ez a legfontosabb ebből a gyakorlatban.

11. “Ukrajna jogosult EU-tagságra, és rövid távon kedvezményes hozzáférést kap az európai piachoz”: Amerika letolta magáról a kifacsart, eladósodott Ukrajna nyűgét, és NESZE SÁNTA, ITT EGY PÚP alapon rátolta az EU-ra. Más kérdés, hogy ennek az EU félnótás politikai elitje örül, fennen hangoztatott ideológiai okokból is, de politikai praktikumból is (sok új ukrán képviselő az establishment támogatójaként az Európai Parlamentben és az EU-s intézményekben). Ez az EU GAZDASÁGÁNAK A VÉGÉT vetíti előre.

12. “Nagy újjáépítési csomag Ukrajna számára” ez még nem kellően konkrét, de az biztos, hogy kiterjed többek között ezekre:
a) Ukrajna Fejlesztési Alap létrehozása technológiai ágazatok (adatközpontok, AI stb.) számára, itt alighanem a NAGY AMERIKAI ÉS MÁS PÉNZÜGYI, IPARI ÉRDEKKÖRÖK FOGLALNAK HELYET;
b) gázvezetékek és tárolók közös amerikai-ukrán helyreállítása és működtetése: AMERIKA FÖLDGÁZ-POZÍCIÓKAT FOGLAL A RÉGIÓBAN, amiért cserébe az oroszok kapnak valamit máshol, máshogy (close-out netting!);
c) városok, lakóövezetek újjáépítése;
d) infrastruktúra fejlesztése;
e) ásványkincsek kitermelése (nem mindent vitt el az USA);
f) külön finanszírozási csomag a Világbanktól az újjáépítés felgyorsítására.

13. “Oroszország visszaintegrálása a globális gazdaságba”: a CLOSE-OUT NETTING, vagyis a pozíciólezáró nettósítás nagyon fontos pontja ez együtt a 3-as és 4-es pontokkal:
a) a szankciók feloldását szakaszosan tárgyalják;
b) hosszú távú együttműködés USA–Oroszország között ENERGIA, infrastruktúra, mesterséges intelligencia, RITKAFÖLDFÉM-bányászat stb. területeken;
c) Oroszország VISSZATÉRHET A G8-BA.
Ím itt van Oroszország új geopolitikai helyzete a világ XXI. századi nagytérrendjében!

14. “A befagyasztott orosz eszközök felhasználása”: itt azt lehet hallani, hogy 100 milliárd USD orosz vagyon menne Ukrajna újjáépítésére, vagyis erről a befagyasztott vagyonról lemondva ezt a pénzt lényegében OROSZORSZÁG FIZETI BE (close-out netting!); az USA pedig kegyes békeközvetítőként 50%-ban részesedik (!). Ám ennél tanulságosabb, hogy a nemzetközi GEOPOLITIKAI ÉRTELEMBEN SÚLYOSAN LEÉRTÉKELŐDŐ EU maga egy további 100 milliárdot ad, balekként! A fennmaradó vagyon egy amerikai–orosz közös beruházási alapba kerül, vagyis elindul egy amerikai-orosz közös gazdsasági koprodukció a világban, na ez a nagy alkunak, a pozíciólezáró nettósításnak a lényege, amiről annyi ideje beszélek.

15. “Közös amerikai–orosz munkacsoport jön létre a biztonsági kérdések kezelésére és a megállapodás végrehajtásának biztosítására”: tipikus nemzetközi szerződéses intézmény a megállapodás működtetetése érdekében.

16. “Oroszország törvényben rögzíti nem-támadó politikáját Európa és Ukrajna felé”: belső közjogi vállalás a fenti új status quo érdekében.

17. “Az USA és Oroszország meghosszabbítja a nukleáris leszerelési / ellenőrzési egyezményeket, beleértve a START I szerződést”: ez azért nagyon fontos, mert KIMÚLTAK AZOK A NEMZETKÖZI JOGI GARANCIÁK, amelyek korábban, tipikusan a hidegháború végén születve a világ biztonságát lémyegében garantálták, ideértve a nyitott égbolt egyezménytől a közepes hatótávolságú rakéták telepítésének tilalmán át a nukleáris kísérletekig. Ezt a szétszakadt nemzetközi jogi biztonsági hálót kezdik el reparálni, ami talán a legfontosabb és legsürgetőbb a világ biztonsága szempontjából.

18. “Ukrajna vállalja, hogy nem lesz nukleáris állam”: ez a Budapesti Memorandum húsz évvel ezelőtti vállalásának megerősítése, csak amíg annak NEM VOLT JOGI KÖTŐEREJE, most ennek a megerősített vállalásnak lesz, kikényszeríthetőséggel.

19. “A zaporizzsjai atomerőmű újraindul IAEA-felügyelettel, és az általa termelt villamos energiát 50-50 arányban osztják meg Oroszországgal és Ukrajnával”: ez lényegében három megye energiaellátásának a garanciája helyi szinten, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség felügyeletével.

20. “Oktatási és társadalmi programok indulnak a tolerancia erősítésére és a rasszizmus csökkentésére” - ez elsősorban narratívaformálás (ún. “náci ideológia” kérdése, amivel az oroszok és az ukránok egymást kölcsönösen vádolták, de megbújik itt valódi kérdés is:
a) Ukrajna átveszi az EU vallási és nyelvi kisebbségek védelmét célzó szabályait,
vagyis NEM NYOMHATJA EL A MAGYAR ÉS OROSZ KISEBBSÉGEKET, más kérdés, hogy szerintem az EU-s szabályok maguk is elégtelenek, tehát ez nem teljes megoldás még;
b) mindkét állam garantálja az ukrán és orosz média és oktatás jogait, ami azért kell, mert a roppant európai ukránok ugye betiltották az orosz nyelvű tévéket, újságokat és az orosz iskolások anyanyelvi oktatását.

21. “Területi rendelkezések”:
itt amit eddig lehet tudni a háttérből, az a következő:
a) Krím, Luhanszk és Donyeck de facto orosznak elismerése, beleértve az USA részéről is; (a Krímet Hruscsov, Luhanszkot meg Donyecket Lenin ajándékozta az ukránoknak!)
b) Herszon és Zaporizzsja „befagyasztása” a frontvonal mentén, de facto elismerés;
c) az ukrán erők visszavonulnak Donyeck egy részéről, ami demilitarizált zóna lesz; orosz erők nem léphetnek be ebbe a zónába. Itt számomra kérdés, hogy fog kinézni a demilitarizált zóna a gyakorlatban, vagyis a békefenntartás.

22. “A felek vállalják, hogy nem változtatják meg a területi megállapodásokat erővel. Ha valaki mégis megsérti ezt, a biztonsági garanciák érvényét veszíthetik”: tipikus nemzetközi jogi szerződéses klauzula, a diszpozíció mögé telepített érvénytelenségi jogkövetkezménnyel, együtt a 27-es ponttal.

23. “Oroszország nem gátolja Ukrajnát a kereskedelmi Dnyeper-használatban; gabonaszállítás a Fekete-tengeren szabad megállapodás szerint”:
a vizek és a gabonakereskedelem biztonságának rendezése.

24. “Humanitárius bizottság létrehozása” - szintén nem szokatlan a nemzetközi szerződéses rendezési gyakorlatban, ez hivatott koordinálni közösen:
a) a hadifoglyok és halottak cseréjét („mindenki mindenkinek” alapon);
b) visszaküldeni a civil fogvatartottakat és gyermekeket;
c) családegyesítési programot indítani;
d) enyhíteni a konfliktus áldozatainak szenvedéseit.

25. “Ukrajnában 100 napon belül választásokat tartanak a megállapodás aláírása után”: UKRAJNA NEM DEMOKRATIKUS ORSZÁG, ahol nem
tartanak választásokat. Ez a rendelkezés a demokrácia újraindítása miatt kell, egyúttal Zelenszkijék bukását vetíti előre.

26. “Teljes amnesztia minden érintett fél számára a háborús cselekményekért, és vállalás, hogy később nem támasztanak új követeléseket”: a háborús szokásjogban ez jelenti valójában egy konfliktus tényleges végét.

27. “A megállapodás jogilag kötelező lesz” ezért lesz ez sokkal több mint a Budapest Memorandum; a végrehajtását egy Trump vezette Béketanács felügyeli majd, megsértés esetén konkrét szankciók jönnek.

28. “A dokumentum elfogadása után azonnali tűzszünet lép életbe”, teljeskörű fegyvernyugvás elrendelése jogi kötőerővel, azonnali hatállyal, amikor mindkét fél visszavonul az előre egyeztetett vonalakra.

⸻

Remélem ezzel sikerült egy kis segítséget nyújtanom eligazodni a kusza nemzetközi jogi, szerződéses pontok mögött. A pontok világosak. Ukrajna elvesztette ezt a háborút, irányukban az eredeti orosz követelések teljesülnek. Ezért kár volt Ukrajna szempontjából nem megkötni a 2022 tavasszal felmerült tűzszüneti megállapodást. Viszont ez egyáltalán nem Ukrajna Trianonja lesz: a területek kevesebb mint ötöde érintett, azok is oroszlakta, történelmi orosz területek; tenger, kikötő, ásványkincsek maradnak.

A nagyhatalmak számára nagyon terhes már ez a konfliktus, ami elvesztette az eredeti proxiháborús funkcióját, és a nagyhatalmak be akarják már zárni, hogy helyette kinyithassák a 21. század valódi, új kérdéseit (pozíciólezáró nettósítás). Egy új, multipoláris világrend irányába mutat a béketerv, ahol túl a szokásos és szükséges kölcsönös jogi vállalásokon a béketervben, a NATO-Oroszország viszony rendezésével párhuzamos orosz-amerikai gazdasági együttműködés sejlik fel, ideértve a legfontosabb, az energetika területét.

Az Európai Unió a béketervben mint a balek lép színre, ami roppant tanulságos. A balek, aki fizeti a cehhet.

Ami minket illet, az ukrajnai kisebbségek helyzetének rendezése, tágabban a térség történelmi igazságtalanságaival való kölcsönhatása a béke most következő kodifikálása kapcsán éberséget kíván. Legyünk résen.