Feketén-fehéren

Sokat gondolkodtam, hogy szabad-e, kell-e megnyilvánulni, de a válaszom egyértelműen az, hogy igen!

Talán emlékszik még mindenki, amikor 2020. májusában szinte felégett a világ egy köztörvényes amerikai fekete bűnöző, bizonyos George Floyd halála után.

Térdeltek az utcán, labdarúgó pályákon, könnyezve és némán álltak percekig politikai vezetők, képviselők a “munkahelyükön”, közben pedig romba döntötte fél Amerikát és Európát egy BLM nevű mozgalom.

2025. augusztusát, annak is szinte a végét írtuk minap. Egy fiatal, gyönyörű fehér lány utazott egy vasúti szerelvényen Charlotte városában.

Egy Floyd-hoz hasonló fekete, köztörvényes bűnöző, Decarlos Brown ült mögötte. Kést rántott és minden előzmény nélkül többször nyakon szúrta a lányt. Hátulról, alattomosan, kegyetlenül.

Ő szinte fel sem fogta, mi történt vele, egyszerűen csak elsírta, igen elsírta magát és pár másodperc múlva a könnyei között meghalt.

Ezt az ártatlan, 23 éves lányt Iryna Zarutska-nak hívták. Az volt a “bűne”, hogy fehér volt.

A szörnyűségről készült videófelvétel, a képsorok úgy égtek a retinámba, hogy kitörölni azt már soha nem tudom. Megviselt, nagyon. Mint apát, mint embert.

Most senki nem térdel. Most nem állnak néma csendben politikusok. Most nem könnyeznek labdarúgók. Most nincs WLM. Most nem ég a fél világ.

Csend van. Csak ez a pár kép beszél. Arról, hogy hova korcsosodott el ez a világ.