Az óraátállítás kérdését az EU sokadszorra is felvette majd levette a napirendről. Pedig a tagállamok jelentős része már maga mögött hagyná.

️ Az átállítás élettani hatásai közé tartozik a fáradtság, az alvászavarok, a koncentráció csökkenése és a hangulatingadozás, mivel a belső biológiai óránkat (cirkadián ritmus) felborítja a külső órarend megváltozása.

️ Hosszabb távon a szívinfarktusok, stroke-ok és a magas vérnyomás kockázatát is növelheti, valamint negatívan befolyásolhatja az anyagcserét és az étkezési szokásokat.

A leggyakoribb élettani hatások:
️Fáradtság és alvászavarok: A cirkadián ritmus megzavarása miatt nehezebb lehet elaludni vagy felébredni, és sokan napokig fáradtnak érzik magukat.
️Koncentráció csökkenése: A figyelem és a reakcióidő romlása figyelmetlenséghez, lassabb reakciókhoz vezethet.
️Hangulatingadozás: Az alváshiány ingerlékenységet, levertséget és hangulatingadozást okozhat.

Egészségügyi kockázatok:
️Szív- és érrendszeri problémák: Kutatások szerint nőhet a szívroham, a stroke és a pitvarfibrilláció kockázata az átállás utáni napokban.
️Anyagcsere és elhízás: Az alvásritmus zavara hatással lehet az étvágyat szabályozó hormonokra, ami túlevéshez és elhízáshoz vezethet.

️Kiket érint különösen?

️Az óraátállítás fokozottan érinti az éjszakai műszakban dolgozókat, az alvásproblémákkal küzdőket és a kisgyerekes szülőket.
️Azoknak, akiknek amúgy is rendszertelen a napirendjük, nehezebb lehet az átállás.

️Mennyi idő kell az alkalmazkodáshoz?

A szervezetnek időre van szüksége az alkalmazkodáshoz, ami mindenkinél eltérő lehet. Pár nap vagy akár két hét is szükséges lehet, mire a belső és a külső óra újra összhangba kerül.

️SZAVAZÁS️

Érdekel, hogy TI mit gondoltok erről.

Az emojik segítségével szavazzatok! Jöhetnek a kommentek is!