Egy szakdolgozói ügyekkel foglalkozó FB-oldal közölte Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter beszédének szó szerinti leiratát, amely a MESZK (Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara) hétvégi konferenciáján hangzott el.

Szakdolgozó kollégák egyébként elmondták: a szervezők csütörtökön közölték, hogy egyéb elfoglaltságai miatt sem a miniszter, sem valamelyik államtitkár nem tisztelik meg jelenlétükkel a rendezvényt. Helyette Svéd Tamás államtitkár levelét olvasta fel a minisztérium képviselője.

Nagy volt a felháborodás - nem erre számítottak! A kampányban még ment a jóemberkedés meg az ígérgetés, a választások után pedig már nem számítanak annyira.

Aztán szombaton mégis megjelent a miniszter és egy olyan beszédet mondott, amit úgy jellemezhetünk: SZÓSALÁTA.

(A szósaláta olyan zavaros, összefüggéstelen beszéd, amelyben a szavak külön-külön értelmesek, de együtt nem alkotnak valódi gondolatmenetet vagy választ.

Jellemzők:

Üres tartalom: A beszélő sokat és lendületesen beszél, de nem mond semmit.

Kitérés: Nem válaszol a kérdésre, hanem összezavarja a hallgatót.

Manipuláció: Gyakran pszichés agresszióként vagy rejtett narcisztikus kommunikációs eszközként használják a pozíció megőrzésére.)

Ide teszem a beszéd leiratát, aztán ítélje meg mindenki, hogy ki tud-e belőle hámozni konkrétumokat, összefüggéseket!

Az átiratban az élőbeszéd fölösleges szóismétléseit és nyelvbotlásait csak annyira igazította ki a közreadó, hogy olvasható legyen. A tartalmán nem változtatott.

Hegedűs Zsolt:

„Itt most már tényleg csak az időpontról… Nem is a százalékokról beszélünk már, hanem az időpontról.

A plusz ötszázmilliárd, ami a kampányban is be volt ígérve az egészségügyi ágazatnak, annak közel a felét, ha nem a felét, a szakdolgozói béremelésre fordítjuk. Kétszázötvenmilliárd forint tulajdonképpen be fog épülni az egészségügyi ágazatba, és azt a szakdolgozói béremelésre fogjuk fordítani.

Ez egy elég nagy vállalásunk. Ha azt megnézitek, hogy azért rengeteg mindenre tudnánk még költeni… Hát, Sinkó Eszter azt mondta, hogy körülbelül kétezermilliárd kellene az egészségügybe. Nem tévedett egyébként. De ha lenne még négyszázötvenmilliárdunk, tehát kilencszázötvenmilliárdom lenne a jövő évben, akkor nagyon könnyedén hátradőlnék, és azt mondanám, hogy mindenre tudok annyit költeni, ami megalapozza az egészségügynek azt az irányát, amit mi szeretnénk.

De a lényeg, hogy az ötszázmilliárd felét tényleg, úgy néz ki, hogy tényleg a szakdolgozói béremelésre fogjuk fordítani.

A másik fontos dolog: most folynak a tárgyalások a pénzügyminiszter úrral, a Pénzügyminisztériummal. Ők jöttek hozzánk, pénteken a helyettes államtitkár úr ment a Pénzügyminisztériumba.

Hétfőre elkészül az a stratégia, amivel szerdán már a kormányzat elé akarjuk vinni a szakdolgozói bértáblának az egész rendszerét. Ott fogja tárgyalni a kormányzat. A belügyminiszter úrral ezt megtárgyaltuk pénteken, hogy akkor ezt szerdán visszük be a kormányzatra.

Nagyon felgyorsultak ezek az események. Szeptember 15. és október 15. között, a Pénzügyminisztériummal való tárgyalásokon dől el tulajdonképpen, hogy ez mikor, hol és hogyan történik meg.

Én sebész vagyok. Én akkor szeretek beszélni, akkor szeretek szólni, akkor szeretek vágni – bocsánat –, amikor kell. Akkor szeretek bejelenteni valamit, amikor tényleg már itt van és kézzelfogható.

Most ennyit tudok egyelőre mondani: a sávos bértáblából egy nagyon szép, cellás bértábla lesz. Mindenki fogja látni, hogy mi történik akkor, amikor belép, és mi fog történni az első öt évben.

Ott a ceruzát elég erősen megpróbáltam megnyomni, hogy igenis, aki belép, az öt évig lássa, hogy minden évben fog kapni béremelést, és nem megy el, hanem ott marad.

Olyan stratégiát alakítottunk ki, amelybe megpróbáltuk beépíteni a nemzetközi jó gyakorlatokat, akár a skandináv, az angol, a német vagy a francia szakdolgozói bértáblák stratégiáit.

Tehát igenis lesz béremelés. Itt van nagyon közel. Én nagyon szeretném, az egész ágazat szeretné, hogy… Most nem merem kimondani, mert akkor… De igen, mi szeretnénk még ebben az évben.

Mi úgy megyünk be a kormányzatra, hogy még ebben az évben szeretnénk.

Január 1. szinte százszázalékosan biztos. Ezt nem fogom elengedni, a vétójogommal sem. De szeretnénk mindenképpen még ebben az évben.

Össze kell hangolni a többi ágazattal is: a szociális ágazattal, a rendvédelmiekkel, illetve a pedagógusokkal. Ezekkel is szeretnénk összehangolni, és a kormány is ezt szeretné.

Ez egy kormányzati döntés lesz, nem csak az én döntésem. De azért van egy vétókártyám, amit még nem használtam ki. Szerintem nem is kell, mert a kormányzat tudja, hogy ez mennyire fontos.

Emellett még nagyon sok mindent szeretnénk. A képzési rendszert teljesen át akarjuk… Hát, nem is teljesen, de egy olyan képzési rendszert akarunk kialakítani veletek és a szakértőkkel együtt – természetesen bevonva a szociális és az oktatási ágazatot is –, amellyel sokkal gyorsabban tudjuk képezni a szakdolgozókat.

A fiatalokat be tudjuk vonzani a pályára, és meg is tudjuk tartani őket. Nem kell olyan hosszú idő ahhoz, hogy az ágy mellett megjelenjenek az ápolók, a szakdolgozók.

Ez elindult. Tényleg fel fogjuk gyorsítani ezeket a folyamatokat, mert a pályaválasztás a jövő év elején lesz. Amikor a fiatalok döntenek, akkor már legyen előttük egy olyan jövőkép, hogy ha ezt választják, szeptemberben milyen életpályát fognak látni.

Nagyon fontos, hogy a digitális egészségügyi államtitkárunkkal az ápolást segítő rendszert is abszolút át fogjuk nézni. Már elindultak a felhasználói workshopok. Kimegyünk a kórházakba, és odahívunk öt-tíz nővért, ápolót, szakdolgozót, akik használják ezeket a rendszereket.

A digitális segítőeszközöknek tényleg azt kell segíteniük, hogy minél több időt tudjatok a betegekkel tölteni, és ne kelljen duplán adminisztrálni.

Rengeteg ilyen dolog van, amit elindítunk.

Elindítjuk a betegelégedettségi visszajelzést is. Kérlek titeket, hogy ne ijedjetek meg tőle. A legjobb és a jó gyakorlatokat is látni és hallani akarjuk, és szerintem rengeteg ilyen van.

Persze lesz olyan, hogy panaszokat kapunk. Lesz olyan is, amikor egy-egy visszajelzés esetleg túl van dimenzionálva vagy túl van reagálva. De ez egy megfelelően moderált felületen lesz, és úgy próbáljuk megoldani, hogy a betegelégedettség korrektül legyen mérve és visszajelezve.

A hat-nyolc órás szakrendelői idő rendszerének felülvizsgálatát is elkezdtük. Azt még nem tudom megígérni, hogy pontosan melyik dátummal vagy melyik hónaptól fog teljesen megváltozni.

Át kell vizsgálnunk. Azt gondolom, hogy az a rendszer, ami most van, sajnos gyakran hazugságokra épül. Ezeket a hazugságokat akarjuk kivasalni, illetve tényleg egy olyan igazságos rendszert kialakítani, amelyben mindenki jól érzi magát.

Röviden én ennyit szerettem volna mondani. Lehet, hogy nem volt sok, lehet, hogy nem volt elég.

Higgyétek el, nagyon szívesen jöttem volna azzal, hogy most akkor tálcán hozom nektek az egész bértáblát meg a dátumot. Maradjunk annyiban, hogy most felgyorsulnak az események.

Mind a kamarát, mind a szakszervezeteket, az egész szakdolgozói érdekvédelmi képviseletet és mindenkit abszolút bevonunk abba, hogy ez a szakdolgozói béremelés, az egész bértábla, az egész rendszer és az egész stratégia még finomhangolás alá kerüljön.

Rengeteg munka van már benne. Rengeteg meeting, rengeteg adatot elemeztünk mind a NEAK-tól, mind az OKFŐ-től. Három-négy kórház HR-adatait külön bekértük, csoportosítottuk, és ráeresztettük az egész szakdolgozói bértáblára.

Nagyon szeretnénk, hogy senki ne járjon rosszabbul. Ne az legyen, hogy ekkora összeget rátesz az államigazgatás, vagyis a kormányzat a szakdolgozói bértáblára, utána pedig jönnek a hírek és a bérpapírok, hogy: »De hát nekem úgymond felemelték a béremet, mégis kevesebbet viszek haza.«

Na, ezt nem szeretnénk.

A rendszerben körülbelül tízszázalékos mozgásteret szeretnénk adni az igazgatásnak is. Azokon a helyeken, ahol hiányszakmák vagy ellátási szűk keresztmetszetek vannak, illetve olyan helyzetek alakulnak ki, amelyek ezt szükségessé teszik, az igazgatóság tudjon egy kicsit játszani ezzel.

Tudják kiemelni azokat a szakdolgozókat, akik nagyon jól teljesítenek, akiket nagyon elismernek, illetve tudják erősíteni a hiányszakmákat.

Nagyon sok stratégiai pont van. Ezeket mind kommunikálni fogjuk, és meg fogjátok látni, hogyan alakítottuk ki.

Nagyon fontos, hogy ez az egész sávos bértábla-rendszer, amelyben senki nem tudja, hogy hol van… Nem tudom, hogyan találták ki ezt az előző rendszert, vagy hogyan alakították ki, de az új rendszer sokkal igazságosabb és sokkal átláthatóbb lesz.

Köszönöm szépen!”

Vajon mi az oka annak, hogy az ágazatért felelős miniszter ilyen összefüggéstelen, konkrétumokat nem tartalmazó zagyvasággal állt a magyar szakdolgozói kar elé?