️ Beszélni kellene már a békéről is️

️ Több mint két évvel az orosz-ukrán háború kirobbanása után már a brüsszeli Politico is kezdi kritikusan vizsgálni az egyoldalú nyugat-európai háborús narratívát: a lap szerint beszélni kellene már a békéről. Felveti, hogy mielőtt Oroszország megtámadta Ukrajnát, sok európai vezető homokba dugta a fejét, és nem volt hajlandó elismerni a közelgő háborús veszélyt. Most pedig, a háború harmadik évében ugyanígy nem a békéről, hanem a háború katonai és pénzügyi támogatásáról beszélnek. Ez még hosszabb, még nagyobb háborúhoz, akár világháborúhoz vezet.

https://www.politico.eu/article/dont-mention-the-peace/

👉 Nagy felháborodást keltett európai vezető politikusok körében Ferenc pápa azon kijelentése, miszerint bátorság kell felemelni a fehér zászlót, és béketárgyalásokat kezdeni, mielőtt a dolgok még rosszabbra fordulnak.
Emmanuel Macron francia elnök 2024 februárjában odáig ment, hogy egy újságírói kérdésre adott válaszában nem zárta ki, hogy valaha szárazföldi francia csapatok lépjenek Ukrajnába, hogyha ez a célok eléréséhez szükséges lesz. Állítását később a francia köztelevízióban is megismételte, kiemelve, hogy semmilyen eszköz használatától sem szabad visszariadni Oroszország ellen.

👉 Megdöbbentő, hogy a francia elnök mögé további politikusok is felsorakoztak. Radosław Sikorski lengyel külügyminiszter a francia elnök kijelentésre reagálva üdvözölte Emmanuel Macron katonák Ukrajnába küldésére vonatkozó kezdeményezését, majd hozzátette, hogy nem tartja elképzelhetetlennek NATO-erők ukrajnai jelenlétét.

ℹ️ Petteri Orpo finn miniszterelnök Strasbourgban az Európai Parlamentben tartott felszólalásában Ukrajna támogatását nemcsak erkölcsi, hanem stratégiai szükségszerűségnek is nevezte. Szerinte Oroszország legyőzhető, amelyhez a pénzügyi erőforrások rendelkezésre állnak, most pedig a politikai elköteleződést kell bizonyítani.

️ Ursula von der Leyen pedig a februári müncheni biztonságpolitikai konferencia margóján a Financial Times-nak adott interjújában a védelmi kiadások kapcsán kijelentette, hogy „Többet kell költenünk, jobban kell költenünk, európai módon kell költenünk”.
A nyugati államok beavatkozása miatt az orosz retorikában is fordulat állt be: A Kreml szóvivője közölte, hogy az ukrajnai invázió egy „különleges katonai műveletként” indult ugyan, ám mostanra úgy látják, hogy „háborúban” állnak.

👉 Mindeközben Európa egyre inkább magára marad Ukrajna finanszírozásával. Az Egyesült Államokban a novemberben esedékes amerikai elnökválasztáson Joe Biden és Donald Trump között az egyik fő politikai törésvonal várhatóan a háború folytatása vagy a béke előmozdításának kérdése lesz. Ukrajna pénzügyi támogatása ugyanakkor már most is akadozik. Miután 2024. február 7-én a washingtoni Szenátus leszavazta a több mint 118 milliárd dollárnyi forrást előirányzó kiegészítő finanszírozási törvénytervezet eljárási napirendre vételét, amely Ukrajna és Izrael valamint az indo-csendes-óceáni térség támogatása mellett határvédelmi és bevándorlásügyi reformokat is tartalmazott volna, egy héttel később elfogadott egy javaslatot, amely mintegy 60 milliárd dollárt biztosítana Ukrajna számára. A jóváhagyási folyamat azonban ezt követően elakadt a Képviselőházban. Az európai államok háborúpártiságát jól példázza, hogy 19 európai ország parlamentjének házelnöke levélben kérte a Képviselőház republikánus elnökét a Szenátus által támogatott törvénytervezet elfogadására.

👉 A képet tovább árnyalja, hogy a Financial Times értesülései szerint az USA vezetése felszólította Ukrajnát, hogy hagyjon fel az orosz energetikai infrastruktúra támadásával, mivel az nemzetközi szinten elszabadíthatja az olajárakat. A nyersolaj ára az idei évben 15%-kal emelkedett, amely felfelé tolja az üzemanyag árát is – éppen a választási kampány kezdetén. Ez kedvezőtlenül érintené az újraválasztásra készülő Biden elnök esélyeit, tekintettel az amerikai lakosság üzemanyag árak iránti érzékenységére.