Magyarország Romániával együtt kéri az ukrán kisebbségi törvény kivizsgálását a Velencei Bizottságtól.
Arra, hogy az Európai Unióba készülő Ukrajnában mennyire nem tartják be a nemzeti kisebbségek jogait, mi sem jobb bizonyíték annál, hogy a tavaly decemberben elfogadott kisebbségi törvény ellen Magyarország Romániával közösen tiltakozik és a Velencei Bizottsághoz fordul annak kivizsgálása érdekében.
Becslések szerint a mai Ukrajna területén már csak valamivel több, mint 100 ezer magyar él, azonban a 2001-es utolsó népszámláláskor a számuk még meghaladta a 150 ezret. 2001-ben a magyarokkal megegyező számú ukrajnai lakos vallotta magát románnak, de ha ehhez a számhoz hozzáadjuk a szintén románul beszélő, magukat moldovaiként meghatározókat, akkor a számuk meghaladta a 400 ezret.
Az új ukrán kisebbségi törvényt úgy fogadták el, hogy abba a kisebbségek képviselőinek semmiféle beleszólása nem volt, pedig Ukrajna kötelezettséget vállalt arra, hogy kisebbségeit érintő kérdésekben nem dönt a kisebbségek megkérdezése nélkül. Tovább Ukrajna arra is kötelezettséget vállalt, hogy kisebbségi kérdésekben előzetesen kikéri az Európai Tanács jogi tanácsadó szervének, a Velencei Bizottságnak a véleményét arról, hogy az mennyiben van összhangban a nemzetközi
elvárásokkal, azonban ezt is elmulasztotta.
Az új törvény tovább csorbítja a kisebbségek anyanyelven való oktatáshoz, illetve anyanyelv használathoz való jogát, ami egyáltalán nincs összhangban a vállalt európai normákkal és nem szolgálja Ukrajna uniós integrációs törekvéseit.
Elvárjuk az Európai Uniótól és a többi nemzetközi szervezettől is, hogy Ukrajna helyzetének megítélésekor, a kisebbségek helyzetét kezeljék prioritásként és ne fordulhasson elő, hogy az ország mindenki által ismert nehéz helyzete miatt, a kisebbségek kérdése háttérbe szoruljon.