️ A mai parlamenti felszólalásomban arra kértem Arató Gergelyt, a DK határon túliakkal szembeni uszítását Tisztelt Házban hangoztató politikusát, hogy nézzen a szemembe.

A DK el akarja venni a határon túliak szavazati jogát és választási csalással riogatnak. Kétszeres érintett vagyok a témában: egyrészt ugyanott indulok egyéniben, mint ahol a választási csalás miatt elítélt DK-s Varju László. Másrészt én vagyok az országgyűlés egyetlen határon túl született tagja.

Hálát adok a Jóistennek azért, hogy az édesapám – aki még a kicsi magyar világban született – megélhette azt a napot, amikor újra magyar állampolgár lett. Megélhette, hogy amit 1945-ben elvettek tőle, s amit 2004-ben a baloldali kormány megtagadott tőle, azt a nemzeti kormány 16 évvel ezelőtt visszaadta. Amikor letette az állampolgársági esküt, igazságtételt érzett. Méltóságot. Azt az érzést, hogy nem feledték el. Úgy távozott ebből a világból, hogy nem volt kérdés többé: Magyarországhoz tartozik.

Számomra ezért különösen fájdalmas és becstelen minden olyan kezdeményezés, amely ezt az erkölcsi alapot újra megkérdőjelezi.

A magyar élet valóban egy nagy teljesség.
Budapest és Kolozsvár.
Debrecen és Párkány.
Szeged és Újvidék.

Nem kétféle magyar létezik.
Nem első és másodosztályú.
Nem „itt élő” és „ott élő”, akiket mérlegre lehet tenni.

Egy nemzet vagyunk.

Az anyaországi magyarnak nem az a dolga, hogy újra ellökje azt, akit a történelem már egyszer elszakított. Hanem az, hogy ragaszkodjon hozzá.

Nem számításból.
Nem taktikai megfontolásból.
Hanem azért, mert összetartozunk.

Mi egyszer már hoztunk egy erkölcsi döntést: jóvá tesszük a múlt hibáját.
Nem feledünk.
Nem zárunk ki.
Nem bélyegzünk meg.

Aki ma ezt újra megkérdőjelezi, az nem csupán egy törvényt vitat.
Hanem a nemzeti összetartozás alapelvét.

És én nem csak azért szólok most – mert a könnyeivel küszködő idős ember tekintete, apám tekintete kötelez –, hanem azért is, mert azok szemébe akarok nézni, akiknek csak ennyi a mondanivalójuk a magyar emberek számára. Ezt a jogot nem lehet többé elvenni. Aki a nemzet ellen cselekszik, az történelem szemétdombjára kerül.

A magyar élet egy nagy teljesség.
És ebben a teljességben minden magyar számít.
Aki itthon él.
Aki a határon túl él.
Aki maradt.
És aki elment.

Mi nem eltaszítani akarunk. Mi összefogni akarunk. Mert csak így maradhatunk meg. Csak így lehet jövőnk. És csak így őrizhetjük meg a nemzet becsületét.