A neoliberális elitek már csatasorba álltak Münchenben.

Még el sem kezdődött az idei Müncheni Biztonsági Konferencia (MSC), amelyen 120 ország képviselteti magát, annak elnöke, Wolfgang Ischinger már terítette is a lapjait. Ischinger a hétvégén több interjút adott, amelyek főbb megállapításai szerint Európa ugyan ráébredni látszik az új valóságra, de az még nem érte el azt a „fájdalomküszöböt”, ami megfelelő cselekvésre késztetné, ezért az MSC feladata, hogy ébresztőt fújjon, Európának egységes üzenetet kell küldenie Münchenben.

Ehhez azonban „Európának egységes hangon kell megszólalnia. Annak megakadályozása érdekében, hogy ezt aláássák olyan bajkeverők, mint Orbán Viktor magyar miniszterelnök, szükség esetén vissza kell térni a mag-Európa gondolatához”. Szerinte Friedrich Merz történelmi feladata egy új és erős, önmagát megvédeni képes Európa felépítése. Ez többségi szavazással lehetséges, vétójog helyett. Ischinger szerint „ugyan unortodox ötlet, de Merz talán egyetlen egyszerű mondattal rá tudná venni több kollégáját egy közös nyilatkozat kiadására, miszerint országaink eltekintenek attól, hogy külpolitikai kérdésekben gyakorolják vétójogukat az EU Tanácsában. A nagyobb európai országoknak azonban meg kell nyugtatniuk a kisebbeket, hogy nem fogják őket elnyomni, ha a döntéseket többségi szavazással hozzák. Egy finom húzással mindez elérhető. Ez lenne az első lépés” - önkéntes, amihez nincs szükség kezdeti egyhangú döntésre sem.

Összegezve tehát Ischinger víziója nem más, mint a többsebességes Európa és a neoliberális mainstream érdekeivel szembeni álláspontot képviselők félreállítása az egyhangú döntéshozatal eltörlésével. Közben pedig igyekeznek majd meggyőzni a kisebb tagállamokat arról, hogy ez nekik valójában még érdekükben is áll.

A konferencia elnöke tehát már a találkozó indulása előtt feldobta a magas labdát, sőt még az amerikai külügyminiszternek, Marco Rubiónak is üzent. JD Vance alelnök tavalyi fellépésére reagálva Ischinger hangsúlyozta: reméli, hogy az amerikai külügyminiszter az amerikai külpolitikáról fog beszélni és nem olyan kérdésekről, melyek közvetlenül nem tartoznak az illetékességébe.

Napvilágot látott továbbá, hogy a fórum Ewald von Kleist díjának kitüntetettje idén a „bátor ukrán nép” lesz, annak jelenként, hogy Oroszország bár úgy tesz, mintha hajlandó lenne a békére, mindennapi terrorjával mégis az ukrán polgári lakosságnak kell szembenéznie.

Láthatjuk, a nyugati neoliberális narratíva változatlan, ami azonban gyökeresen megváltozott, az az eszmerendszert körülvevő geopolitikai valóság. A kérdés így most már nem az, hogy beigazolódott-e a víziójuk igaza. Sokkal inkább arra kell a világ legfontosabb biztonságpolitikai fórumán választ találniuk a Brüsszelhez hű nyugati eliteknek, hogy képesek lesznek-e totális kudarcukat anélkül bevallani, hogy egy globális háborúba taszítanák bele a kontinenst.