Ha Ukrajna csatlakozna az EU-hoz, csökkenne a magyar képviselet Brüsszelben.

ℹ Az Európai Parlament legfeljebb 751 tagból állhat, a mandátumokat pedig arányosan osztják el a tagállamok között. De az Ukrajna gyorsított uniós csatlakozását sürgető brüsszeli tervek felborítanák ezt az egyensúlyt – Magyarország mandátumai is csökkennének Brüsszelben és Strasbourgban.

Ha Ukrajna a háború előtti lakosságszámával csatlakozna, mintegy 56 képviselői helyet kapna, miközben a 751 fős felső korlát miatt más tagállamoknak, köztük Magyarországnak, mandátumokat kellene átadniuk. A számítások szerint a magyar helyek száma akár 21-ről 15-re is csökkenhetne, vagyis kevesebb magyar képviselő ülhetne az Európai Parlamentben, mint valaha. Ez nem pusztán matematikai kérdés, hanem politikai is: a magyar érdekérvényesítés gyengülne Brüsszelben, a kisebb tagállamok súlya pedig csökkenne az uniós döntéshozatalban. A bővítés így elkerülhetetlenül döntést igényel: vagy a kisebb országok rovására osztják újra a helyeket, vagy módosítani kell az uniós Szerződéseket.

Mindez ráadásul a politikai erőviszonyokat is jelentősen átrajzolná: Zelenszkij pártja, a Nép Szolgája csatlakozásával a liberális Renew frakció látványosan megerősödne, megelőzve a Patriótákat. Ez kevesebb a nemzeti érdekeket képviselő álláspontot, és több, a központosított döntéshozatalt támogató politikát eredményezne. A brüsszeli elit még nagyobb befolyást szerezne, miközben az európai polgárok éppen kevesebbet szeretnének.

👉 Ez is egy negatív következménye lenne Ukrajna uniós csatlakozásának. Brüsszel a gyorsított bővítést erőlteti, miközben a tartós béke megteremtésére, Európa versenyképességének helyreállítására és az illegális migráció megállítására kellene koncentrálnia – és mindenekelőtt arra, hogy Európa újra meghatározó tényező legyen a világban.