️ Mitől is függ(etlen) Brüsszel szerint a média?

A Berliner Zeitung a napokban arról számolt be, hogy a tavalyi európai parlamenti választásokat követően az EU több százezer euróval finanszírozta az Organized Crime and Corruption Reporting Project (OCCRP) nevű nemzetközi oknyomozó újságíró hálózatot. Egy EP-képviselői beadványból kiderül, hogy a Bizottság közvetlenül a 2024-es választásokat követően pénzeszközökkel támogatta a 2006-ban alapított hálózatot, amelyet azonban többen azzal vádolnak, hogy nem mindig kiegyensúlyozott módon tudósít, egyes esetekben pedig politikai vagy külföldi érdekeket támogat. Újságírók már korábban felfedték, hogy az OCCRP finanszírozásának jelentős része amerikai kormányzati alapokból származott, köztük az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynökségétől (USAID), ami már önmagában is elég beszédes. Egy AfD-s EP képviselő kérdésére adott bizottsági válaszból pedig kiderült, hogy az OCCRP 2024 novembere óta összesen több, mint 600 000 eurós támogatásban részesült egy, az európai újságírást „erősíteni” hivatott EU-s projekt keretében. Nem véletlenül tiltakoztak annyira a szélsőséges liberalizmus európai hívei az USAID források leállítása ellen, valamint kardoskodtak annak európai finanszírozási forrásokkal történő helyettesítése mellett.

👉 Így működik tehát Ursula von der Leyen és brüsszeli barátai szerint a valódi médiafüggetlenség. Láthattuk Lengyelországban is, milyen kettős játékot játszik Brüsszel. Az Európai Unió először csak csendben figyelt, amikor a Tusk-kormány első intézkedései között nekilátott a lengyel közmédia intézményrendszerének a szétverésének, majd tiltakozás helyett inkább elkezdett jutalmazni. A neoliberális elitek csak akkor és csak ott vélelmeznek médiafüggetlenségre leselkedő veszélyt, ha egy tagállam vezetése nem az ő elképzeléseik szerint cselekszik és hoz döntéseket. Rögtön támadásba lendülnek, ha az általuk terjeszteni kívánt globalista nihil ellenállásba ütközik. Jogállamisági eljárásnak álcázott politikai nyomásgyakorlással akarnak elhárítani minden akadályt a kártékony, nemzetromboló ideológiáik útjából.

Ezért kell nekik Magyar Péter is, hogy a vezetésével egy Brüsszelt messzemenőkig kiszolgáló bábkormányt ültessenek hazánk nyakára, hogy aztán szabadon és gátlástalanul az unió csatlósává tegyék az országot. A napokban bemutatót is kaptunk abból, hogyan képzelik el Manfred Weberék a sajtószabadságot Magyarországon. Mint ismeretes, a közmédia egyik riporterét akasztással fenyegette a Tisza Párt egyik híve; Ruszin-Szendi Romulusz, a Tisza Párt egyik vezetője pedig a Mandiner újságíróját lökdöste egy rendezvényen. Sőt a megfélemlítéseken és fizikai abúzuson túl már börtönnel is fenyegetik az újságírókat. Az mondják, kész javaslatuk van arra az esetre, ha hatalomra kerülnek, hogyan módosítanák a büntető törvénykönyvet. Ez még csak a kezdet, egy kis ízelítő abból, hogy mit jelent Brüsszel szerint a média függetlensége.

Ebből elég volt! Nem fogjuk hagyni, hogy Magyarország sorsáról a magyar emberek helyett Brüsszel, valamint onnan kézi vezérléssel irányított és pénzelt vazallusok döntsenek! Magyar Péter és társai minősíthetetlen viselkedésének nincsen helye a magyar közéletben!