Amikor Brüsszelben nem látják a fától az erdőt, avagy az ukrán jogállamisági szemfényvesztés mesterfoka.

👉 Míg Brüsszel felállva tapsolja Ukrajnát a csatlakozási tárgyalások során elért eredményeiért, észre sem veszik, hogy Ukrajna a háborús narratívából egy remek ürügyet alkotott az unió által megkövetelt jogállamisági reformok burkolt késleltetésére. Alig pár napja António Costa, az Európai Tanács elnöke, valamint Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke egymásra licitálva méltatták az ukrán előrehaladást a reformok területén – amelyek azonban úgy tűnik, hogy leginkább csak jogállamisági szemfényvesztések.

Májusban az ukrán kormány három kulcsfontosságú területen – a jogállamiság, a közigazgatás reformja és a demokratikus intézmények működése – hagyott jóvá ütemterveket, amelyek meglátásuk szerint összhangban állnak az Európai Bizottság ajánlásaival, valamint Ukrajna nemzeti stratégiáival és nemzetközi kötelezettségeivel. Természetesen senkit nem lep meg, hogy az Európai Bizottság egyetlen hiányosságot sem tárt fel a jogállamisági ütemtervben, míg egyes független szervezetek és a Kyiv Independent nevű, angol nyelvű ukrán internetes sajtóorgánum annál kritikusabban fogadta Brüsszel ovációját.

ℹ️ Meglátásuk szerint ugyanis az orosz agresszió azzal párhuzamosan, hogy felfokozta Ukrajna EU-hoz és a NATO-hoz való csatlakozásának szükségességét az ukrán vezetés – és tegyük hozzá, pszichotikus módon a nyugati neoliberális elitek – szemében, egyszersmind enyhítette a Kijevre nehezedő nyomást a korábban elindult jogállamisági reformok folytatása érdekében. Azóta pedig a háborús konfliktus vált Zelenszkijék ütőkártyájává, ha a félig sikerült vagy kudarcot vallott jogállamisági reformokra kell magyarázatot adniuk. Brüsszelt pedig mindez aligha érdekli, az elnézőség mögött ugyanis tisztán politikai játszmák húzódnak meg – a brüsszeliták játékszabályai szerint játszva.

Szó sincs itt érdem-alapú bővítési folyamatról, amit a Nyugat-Balkán államaitól szigorúan megkövetelnek. A békét is a saját szabályaink szerint próbálnák diktálni, ami nem is annyira paradox módon, éppen hogy a háborút eszkalálja. Most, hogy a Fehér Ház bejelentette, hogy az USA leállítja az Ukrajnának ígért légvédelmi rakéták és egyéb fegyverek egy részének szállítását, Kijev is hirtelen taktikát váltott. A Politico brüsszeli hírportál bennfentes forrásokra hivatkozva arról számolt be, hogy Zelenszkijék európai államokkal vetetnék meg az amerikai fegyvereket Ukrajna számára. Így szerintük a NATO tagállamok is könnyebben tudnák teljesíteni a legutóbbi NATO csúcson tett vállalásukat, hogy 2035-re a GDP-jük 5 százalékát költsék védelmi kiadásokra.

👉 Ugyan soha nem lenne késő belátni, hogy az orosz-ukrán konfliktus kérdésében végig Magyarországnak volt igaza, de a brüsszeli háborús gépezet odáig jutott, hogy nem találnak már igazolható módot saját kudarcuk felvállalására, ezért a jogi csűrés-csavarás és a politikai moralizálás erőltetésével nap mint nap újabb és újabb hordó olajat öntenek a tűzre.

👉 Adott tehát egy ország, ahol a félig létező jogállamiság intézménye recseg-ropog, valódi reformok helyett csak az ukrán vezetés érdekeivel nem ellenkező álreformokra futja, sőt a demokrácia alapkritériuma sem értelmezhető, hiszen lejárt az elnök mandátuma és nem voltak választások. Az országnak emellett a pontos lakosságszáma sem ismert, gazdasága és infrastruktúrája pedig romokban hever, az újjáépítés költségei pedig szinte felbecsülhetetlenek.

👉 Emellett hazánknak van még egy speciális problémája is az ukrán csatlakozással, mégpedig a kárpátaljai magyar közösség helyzete. Természetesen az unió ezzel sem akar foglalkozni, holott a sokszínűség megőrzése az alapító atyák egyik deklarált célkitűzése.

👉 A napnál is világosabb, és ebben semmi szemfényvesztés nincsen, hogy Ukrajna uniós csatlakozásának még nincs itt az ideje. Így látta ezt az a több mint kétmillió honfitársunk is, aki a VOKS2025 szavazáson Ukrajna uniós tagfelvétele ellen voksolt.

Magyarország a magyar emberek érdekeit képviseli a föderalista brüsszeli elitek romboló vízióival szemben. A magyar kormány ismét példát mutatott a többi tagállamnak, amikor megkérdezte a magyar emberek véleményét. Itt lenne az ideje, hogy ezt a többi tagállam is megtegye!