Hoppá: Ursula von der Leyen politikáját már a Néppártból is éles kritikák érik.

ℹ A váratlan irányból érkező bírálat igencsak feltűnő: Michel Barnier, az EU volt brexit-tárgyalója és von der Leyen korábbi szövetségese, a Politico-nak adott interjújában nyíltan kifogásolta a bizottsági elnök autoriter vezetési stílusát. Mindez talán a Brexit főtárgyalójánál azt jelenti, hogy a pohár végleg megtelt. Barnier nyíltan megosztotta negatív benyomásait a közvéleménnyel.

👉 Azt rótta fel von der Leyennek, hogy a döntéseit nem egyezteti a többi biztos véleményével, sőt, az emberek hangját sem képes meghallani. Ez különösen aggasztó az ukrajnai konfliktus kontextusában is. Míg ő háborúpárti álláspontot képvisel, a Századvég legfrissebb kutatása világosan mutatja, hogy az európai emberek többsége békét szeretne.

👉 A megkérdezettek több mint 67(!) százaléka elutasítja Ukrajna katonai támogatását. Mindeközben, sajnos a bizottság elnökét ez egyáltalán nem érdekli. Barnier kritikai megjegyzései a "Mit tanultam tőletek" című önéletrajzi könyvében is visszatükröződnek, ahol pályafutásának fontos momentumait tárgyalja. Érdekes módon említi, hogy a brexit-tárgyalás végén von der Leyen kizárta őt az utolsó egyeztetésekről, jól mutatva, mennyire hiányzik a kollektív munkavégzés szelleme. „Úgy tűnik, más a felfogásunk a munkáról és az emberi kapcsolatokról” – ironizál Barnier, e kijelentése pedig sokat mond az együttműködés hiányáról.

👉 A volt főtárgyaló továbbá arra is rámutat, hogy a Bizottság irányítása autoriter vonásokkal bír. A technokratikus mentalitás uralmasodik, és a kritikák hangja teljesen elnyomottá vált. Ugyanez tapasztalható az Európai Parlamentben is, ahol a baloldali-néppárti többség kirekeszti a Patrióta frakciót. Brüsszelben a demokrácia lángja kihunyt, a valódi szólásszabadságot már nem ismerik. Barnier figyelmeztetést is megfogalmazott, miszerint von der Leyen hajlandó lett volna alárendelni az európai halászati érdekeket a brexit-megállapodás kedvéért. Ezzel magyarázható, hogy éppen Barnier került hátrányos helyzetbe. Segítségért fordult Emmanuel Macronhoz, hogy az esetleges vétójával mentse meg a helyzetet. Végül ugyan kompromisszumos megoldás született, de jól látható, hogy von der Leyen gyakran nem az európai érdekek mentén cselekszik. A régi kommunista és baloldali trükk, hogy a másikat vádolják saját bűneikkel, ma is érvényes: Ursula von der Leyen is ezt az utat választotta. Miközben Orbán Viktort támadja jogállamisági kritikákkal, magát autokrata politikai vezetés mocsarába süllyeszti.

Európában sürgető változásra van szükség! Olyan patrióta, szuverenista vezetőkre van szükség, akik valóban a nép érdekében cselekszenek, és a béke útjára vezetik az öreg kontinenst!