A brüsszeli kettős mérce újabb arca: már a bővítés sem működik nélküle.

ℹ António Costa, az Európai Tanács elnöke nyugat-balkáni körúton vett részt az Európai Politikai Közösség tiranai csúcstalálkozóját megelőzően. Egyrészről üdvözlendő, hogy a nyugat-balkáni államok, még ha csak egy rövid időre is, de ismét az Ukrajna-pszichózisban égő brüsszeli vezetők fókuszába kerültek, ugyanakkor továbbra is elfogadhatatlan az a kettős mérce, amely ezen államok és Ukrajna számára kínált uniós perspektíva között húzódik.

Ne feledjük, hogy az Unió európai perspektíva biztosítására vonatkozó ígérete a nyugat-balkáni országok számára több mint 20 évre nyúlik vissza. Az EU-ban a csatlakozás érdem-alapú folyamat volt, világos feltételek teljesítéséhez kötött. Így volt ez hazánk csatlakozásánál, most is ezt várják el a nyugat-balkáni régió államaitól, és ez rendjén is van így. Ami azonban messzemenőkig nincsen rendjén, az az a visszatetsző, teljesen érthetetlen és jogos aggodalmakat kiváltó kettős mérce, amelyet a neoliberális brüsszelita vezetés Ukrajna csatlakozása kérdésében alkalmaz. De miről is szól újfent ez a brüsszeli kétarcúság?

👉 Adott egy ország a keleti szomszédságunkban, amely jelenleg háborúban áll egy atomhatalommal. Pontos lakosságszáma, határai nem ismertek. Az ország gazdasága és infrastruktúrája romokban áll, újjáépítésének a költségei szinte felbecsülhetetlenek. Brüsszel szerint mégis rohamléptekkel haladhat az ország az Unióba, sőt ehhez kendőzetlenül asszisztálnak is. Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen év elején már arról beszélt, hogy még 2030 előtt megvalósulhat Ukrajna tagfelvétele. Marta Kos bővítésért felelős biztos nemrég egy fórumon világos európai érdeknek nevezte Ukrajna mielőbbi csatlakozását, sőt odáig ment, hogy az európai kontinens biztonsági garanciájának nevezte az Ukrán Fegyveres Erőket. Biztos asszony azt is egyértelművé tette, hogy még az idén minden csatlakozási fejezetet meg fognak nyitni Ukrajnával, és büszkén hangoztatta, hogy mintegy ezer brüsszeli munkatársa dolgozik nagy erőkkel azon, hogy Ukrajna gyorsított eljárásban felvételt nyerjen az Európai Unióba. Elgondolkodtató, hogy eközben a nyugat-balkáni államok esetében továbbra sem megy ennyire gördülékenyen egy-egy tárgyalási fejezet megnyitása, nem támogatja több ezer fős brüsszeli apparátus az erőfeszítéseiket, és lassan csak a partvonalról figyelhetik, ahogyan Ukrajna beelőzi őket a tagfelvétel során. Minden feltétel és követelmény teljesítése nélkül, korántsem érdem alapon.

👉 A bővítéspolitika ezidáig az Európai Unió egyik legsikeresebb politikája volt, ennek megőrzéséhez pedig elengedhetetlen, hogy az továbbra is érdem-alapú, kiegyensúlyozott és hiteles maradjon! Nem véletlen, hogy a tavalyi magyar uniós soros elnökség egyik legfontosabb prioritása is az érdem-alapú bővítési folyamat előmozdítása volt. Az együttműködések további bővítése és mélyítése érdekében került megrendezésre a magyar elnökség alatt az EU–Nyugat-Balkán Csúcstalálkozó, az Európai Politikai Közösség keretében pedig egyeztetésre hívtuk partnereinket. Várhelyi Olivér korábbi, bővítéspolitikáért felelős magyar biztos is elkötelezetten dolgozott az érdem-alapú csatlakozási tárgyalások előmozdításán.

De mégis mire alapozva vindikálják az Unió vezetői maguknak a jogot, hogy egyes tagjelölt államok hátrányára tejesen méltánytalan módon egyengessék egy, a csatlakozási feltételeknek messzemenőkig meg nem felelő állam, Ukrajna útját az unióba? Ez a csalárd képmutatás és kettős mérce nem kizárólag súlyos hitelességi kérdéseket vet fel az Unió irányába, hanem sokkal komolyabb problémákra is rámutat. Ukrajna példája is rávilágít, hogy a brüsszeli vezetés mennyire nyíltan képes semmibe venni a saját maga által hangoztatott demokratikus alapelveket és értékeket, ha a globalista széljárás számukra azt úgy diktálja.

👉 A Nyugat-Balkán helye az Európai Unióban van, ez a Nyugat-Balkán és az Európai Unió érdeke is. Az viszont nem, hogy egy háborúban álló ország gyorsított pályán nyerjen tagfelvételt egy érdem-alapúnak maszkírozott, de valójában politikai döntés eredményeképp. Tennék mindezt úgy, hogy közben a háború folytatása mellett kardoskodnak. Kaja Kallas, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője a tagállamok külügyminisztereinek 2025. május 20-i ülését követő sajtótájékoztatón egyenesen úgy nyilatkozott, hogy jelenleg az egyetlen lehetőség, hogy még nagyobb nyomást kell Oroszországra gyakorolni. Közben pedig nem győznek panaszkodni amiatt, hogy nem kapnak helyet a nagyhatalmak tárgyalóasztalánál a béketárgyalások során. Elkeserítő, hogy a brüsszeli háborús pszichózis elhatalmasodása milyen mértékben rombolta le az európai tagállamok és európai polgárok érdekeinek a képviseletét és védelmét, semmibe véve a kontinens békéjét és biztonságát.

👉 Ukrajna csatlakozása minden uniós állampolgárra, így a magyar emberekre is komoly kihatással van. Amellett, hogy az ország csatlakozásával a Magyarországnak járó pénzügyi források Ukrajnába kerülnének, Brüsszel egy hatalmas összegű hitel felvételére is készül, amit az ukrán állam működtetésére küldene. A háború kitörése óta Ukrajna támogatása már eddig is családonként több mint kétmillió forintba került, és úgy tűnik, hogy jelen állás szerint ez évente további félmillió forintot venne ki a magyar családok zsebéből.

A Voks2025-nek pontosan ez a tétje, hogy meg tudjuk-e akadályozni Ukrajna uniós csatlakozását és ezzel együtt kivédeni azokat a veszélyeket, amelyek a brüsszeli vezetés átideologizált és teljesen elhibázott döntései miatt magyar emberek milliót sodorják veszélybe?!