Ami sok, az sok(k)

ℹ 2025 februárjában az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen sokkoló kijelentést tett Kijevben. Az a lázálmos víziója támadt, hogy még elnöksége alatt, tehát 2030 előtt Ukrajna az Európai Unió tagja lehet. Megszoktuk már, hogy a balliberális uniós és tagállami vezetők egymásra licitálva igyekeznek minél nagyobbat mondani mind az Ukrajnának juttatott, háború folytatását támogató források, mind az ország uniós tagsága tekintetében. Az unió önjelölt vezetőjének hazárd cinizmusa ezúttal olyan szintet lépett.

👉 Annak ellenére, hogy a világpolitika szinte napról-napra, a szemeink előtt alakul át, Brüsszelben ebből látszólag semmit nem érzékelnek. A geopolitikai passzátszél fordulóban van, de ők továbbra is a széljárás ellenében próbálják magasba emelni háborús zászlóikat. Március 6-án rendkívüli állam- és kormányfői csúcsra került sor Brüsszelben, amelynek végén két dokumentum született. Az egyik, amelyet a 27 tagállam vezetői egyöntetűen fogadtak el, az európai védelmi képességek megerősítéséről szól. Ennek a fontosságával mi, magyarok is egyetértünk. A történetnek azonban messze nincs vége, sőt, itt kezdődik az igazi fordulat. A találkozót követően ugyanis 26 tagállam elfogadott egy alternatív dokumentumot, amelyben megerősítik az Európai Tanács rendíthetetlen támogatását Ukrajna iránt. Bárhogy is olvasom ezt a szöveget, sajnos abból nem a béke megteremtése iránti elköteleződés, hanem a háború folytatásának akarása rajzolódik ki. Pontosan ezért nem szerepel hazánk az aláírók között.

A lavina elindult, és túlságosan mélyen van a meredély vége.

️ Az Európai Parlament 2025. március 12-i plenáris ülésén ötpárti állásfoglalást fogadott el, mintegy megerősítve a Bizottság elnökének háborúpárti politikáját. A dokumentum töretlen katonai és pénzügyi támogatást ígér Ukrajnának, ami nem a mielőbbi béke ügyét szolgálja, hanem éppen ellenkezőleg, a háború elhúzódását kockáztatja. Az uniós tagállamokat arra szólítja fel, hogy GDP-jük legalább 0,25%-át katonai segély formájában Ukrajnának adják. Az ötpárti indítvány egyik fő támogatója volt a háború- és migrációpárti Európai Néppárt, amelynek a Tisza Párt is tagja. Az eredeti dokumentum benyújtói között Magyar Péter neve is szerepelt. Magyar Péter hiába tagadja, nevét a háborúpárti politikusok között jegyzik, nyilvánvaló, hogy ő csak azt teheti, amit az Európai Néppártban elvárnak tőle.

De Brüsszel bábja után térjünk vissza azokhoz, akik Magyar Pétert is zsinóron rángatják. Itt van Kaja Kallas, korábbi észt miniszterelnök, jelenleg az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője. Kallas a 26 tagállam által aláírt háborúpárti nyilatkozaton felbuzdulva egy levelet írt a tagállamok külügy- illetve védelmi minisztereinek. Dicséri benne az Ukrajnának a tavalyi évben nyújtott támogatásokat, és javaslatot tesz az idei évben folyósítandó katonai hozzájárulások mértékére. Sőt még nagyobb erőfeszítést vár el az uniótól annak fényében, hogy az Egyesült Államoktól már nem fognak újabb katonai támogatások érkezni Ukrajnába. Emlékeztetőül szeretném megjegyezni, hogy a háború kezdete óta az EU és tagállamai csaknem 135 milliárd EUR!! összegben nyújtottak támogatást Ukrajna számára. Ennek fényében még inkább elszomorító, hogy a kétoldalas levélben a béke szó egyetlen egyszer fordul elő, akkor is csak érezhető kényszerességből.

👉 A háború folytatásának élharcosai példásan leosztották Brüsszelben egymás között a szerepeket. Míg Kaja Kallas a katonai és pénzügyi támogatásokért lobbizik, addig hat tagállam, Svédország, Finnország, Dánia, Észtország, Lettország valamint Litvánia illetékes vezetői közös levélben korteskednek Ukrajna csatlakozási folyamatának a felgyorsítása mellett. Javasolják, hogy az érintettek párbeszéd útján lépjenek túl a kétoldalú nézeteltéréseiken, és inkább az átfogó, stratégiai érdekekre koncentráljunk. Innen is üzenem a levél szellemi szerzőinek, hogy nekünk, magyaroknak, a kárpátaljai kisebbségek jogainak védelme nem holmi kétoldalú jelentéktelen vita, hanem a teljes magyar nemzet átfogó, stratégiai érdeke!

Álláspontunk szerint Ukrajna csatlakozásának nincs most itt az ideje, sem a helye. Ukrajnában jelenleg háború dúl, így a csatlakozás kérdésének felvetése teljesen abszurd és kockázatos. Az ország gazdasága romokban, a háborús kár felbecsülhetetlen. Nem tudni, mekkora Ukrajna területe, hányan laknak még az országban. A demokrácia sem működik, ugyanis az ukrán elnök mandátuma lejárt, a választás kiírása pedig várat magára. Ukrajna csatlakozása eladósítaná a tagállamokat, elveszítenénk a kohéziós forrásokat, a csatlakozás tönkre tenné a magyar mezőgazdaságot, benne az élelmiszerbiztonságot. Az ukrán munkaerő bevándorlása ezen felül a magyar munkahelyeket és nyugdíjakat is veszélyeztetné.

ℹ️ Sajnos odáig jutottunk, hogy Brüsszelben már a valóság illúziójáról sem beszélhetünk. Legalábbis Ukrajna kérdésében semmiképpen. Eközben én alázattal, de annál türelmetlenebbül várom a percet, amikor Ursula von der Leyen kiáll az európai emberek elé, és megkérdezi őket Ukrajna uniós csatlakozásáról. Attól félek, mindhiába.

️ Egy ilyen horderejű kérdésről azonban nem lehet az emberek feje fölött dönteni. Ezért kezdeményez a magyar kormány egy véleménynyilvánító szavazást Ukrajna uniós csatlakozásának a kérdésében. Fontos, hogy ezen minél több állampolgár elmondhassa véleményét.

Az ukrán emberek számára most nem a csatlakozás ígérete, hanem a béke realitása a legfontosabb kérdés.

Mi, magyarok kiállunk a béke mellett! Unió, de Ukrajna nélkül!"