A kínai klímapolitika költségeit is az európaiak fizessék?
Brüsszel konkrétan erre tett javaslatot.

👉 Mostanra világossá vált ugyanis, hogy az Európai Bizottság kibocsátáscsökkentési céljai irreálisak.
👉 A visszalépés azonban felérne egy politikai öngyilkossággal Ursula von der Leyen számára, úgyhogy a gordiuszi csomót egy új trükkel vágná át.

Brüsszel engedélyezné az uniós vállalatoknak, hogy az éghajlatvédelmi elvárásokat olyan „kreditekkel” is teljesíthessék, amelyek EU-n kívüli kibocsátáscsökkentési beruházásokból származnak.
Ez azt jelentené a gyakorlatban, hogy ha egy kínai, vagy indiai vállalat be tudja mutatni, hogy például fákat ültetett, akkor azért olyan „krediteket” kapna, amelyeket értékesít európai cégeknek.

👉 Az ötlet több okból is észszerűtlen.
1️⃣ Az EU-nak nincs rálátása arra, hogy mit csinál egy kínai, vagy indiai vállalat, így azt sem tudja leellenőrizni, hogy egy-egy kredit fiktív, vagy valódi tevékenységet fed-e.
2️⃣ A szigorú uniós klímaszabályok már most is súlyos versenyképességi hátrányt jelentenek az európai vállalatoknak. Az új javaslat pedig egy olyan pénzszivattyút hozna létre, ami a szakadékot tovább szélesíti.
3️⃣ Ha a fejlődő országok olcsó beruházásait felvásárolják az uniós vállalatok, akkor azok csak drágábban tudják majd teljesíteni vállalásaikat. A javaslat tehát vagy a beruházások kettős elszámolására motiválja a fejlődő országokat, vagy arra, hogy még több pénzt kérjenek fejlett országoktól éghajlatvédelemre.
️ Ez pedig egy másik káros pénzszivattyút eredményezne.

Nem lenne egyszerűbb egyszerűen beismerni, hogy a király meztelen?

A poszt illusztrációja mesterséges intelligencia közreműködésével készült.