Érdemes óvatosan bánni az uniós gázár-plafonnal.

A Politico információi szerint Brüsszel egységes európai árplafon bevezetésére tesz majd javaslatot a tagállamok energiaügyi minisztereinek hétfői, rendkívüli találkozóján.
👉 A hirtelen bedobott intézkedés háttere, hogy a gáz tőzsdei ára elszabadult: míg két évvel korábban stabilan 30 euró/MWh alatt mozgott, a múlt héten az irányadó holland piac 340 eurón zárt.
👉 A jelenlegi árszintek ellehetetlenítik Európa működését, ráadásul az emelkedésnek jó eséllyel nincs vége.
👉 Brüsszel úgy kezelné a helyzetet, hogy az EU valamennyi gáztőzsdéjére meghatároz egy maximum árat, aminél magasabb szinten nem lehet kereskedni.

Az árplafon ötlet nem feltétlenül rossz, azonban nagyon alaposan végig kell számolni a lehetséges következményeit.
A gázárak azért magasak Európában, mert Oroszország kevesebbet szállít, mint korábban, így a kulcskérdés Oroszország motivációja és lehetséges reakciói.
👉 A korábbi orosz magatartásra két magyarázat van.
1️⃣ Politikai magyarázat. Oroszország a gázt politikai fegyverként használja és zsarolja vele Európát (a nyugati vezetők többsége ezen az állásponton van).
2️⃣ Gazdasági magyarázat. Azzal, hogy több EU tagállam (pl.: Németország) bejelentette, hogy rövid időn belül leválik az orosz energiahordozóktól, Oroszországnak többé nem érdeke olyan alacsonyan tartani az árakat, hogy távol tartsa a helyettesítő termékeket (pl.: cseppfolyósított földgázt). Az új cél rövidtávon maximalizálni az árbevételt és ez a mennyiség csökkentésével (és így az európai árak emelkedésével) lehetséges.

👉 Az árplafonnak akkor lehet értelme, ha a gazdasági magyarázat az igaz és azt várjuk, hogy a továbbiakban is ennek megfelelően viselkedik Oroszország.
A tőzsdei plafon határt szabna az oroszok árbefolyásolási képességének és így – ha annak szintjét jól becsüli meg az EU – nem érné meg tovább csökkenteni a leszállított mennyiséget.

👉 Ha azonban az első magyarázat az igaz (vagy a második, de az intézkedés hatására Oroszország változtat korábbi magatartásán), akkor az árplafon súlyosan ronthatja Európa helyzetét.
A tőzsdei árplafon nem olyan, mint a magyar rezsicsökkentés, mert míg a szolgáltatóknak elő lehet írni ellátási kötelezettséget, a tőzsdei eladóknak nem lehet előírni, hogy mennyi terméket értékesítsenek a piacon.
Így Oroszország és más eladók is megtehetnék, hogy tovább csökkentik a mennyiséget, ami még nagyobb hiányhoz vezetne az európai piacon.
Az alacsonyabb árak mellett ráadásul az EU megint elveszítené árelőnyét Ázsiával szemben, így az Európába érkező cseppfolyósított gázszállítmányok egy része a jövőben Ázsia felé venné az irányt, ami tovább szűkítené a kieső orosz gáz helyettesíthetőségi lehetőségeit.

️ A tanulság: az árplafon nem feltétlenül rossz intézkedés, de a bevezetés előtt érdemes alaposan megvizsgálni a lehetséges következményeit.
👉 Egy politikai pánikreakcióként adott elhamarkodott döntés könnyen tovább ronthatja Európa helyzetét.