️ Brüsszel központosított, kötelező érvényű uniós gázelosztásra vonatkozó törekvése tévút.

👉 Az Európai Bizottság ma mutatja be új veszélyhelyzeti terveit, amelyek a közösség gázellátási zavarai esetén lépnének életbe.
👉 Az előzetes információk alapján a Bizottság új jogköröket adna magának: veszélyhelyzetben központilag osztaná el az uniós gázkészleteket és fogyasztásuk csökkentésére kényszerítené a tagállamokat.

👉 A brüsszeli törekvések legalább öt okból elrugaszkodottak a valóságtól.

1️⃣ A terv képviseleti és jogi akadályokba ütközik.
Az ellátásbiztonságot a tagállamok választott vezetőinek joga és kötelessége garantálni.
A Bizottságnak sem politikai felhatalmazása, sem technikai (jogi, intézményi, szakmai stb.) felkészültsége nincs ahhoz, hogy beleszóljon a tagállamok fogyasztásába, vagy a gáztárolók üzemeltetésébe.

2️⃣ A tapasztalatok alapján az uniós intézményrendszer nem képes elég gyorsan reagálni.
A történelmi példák egyértelmű tanulsága, hogy az energiaellátás megszakadásakor kialakuló pánik legalább annyira veszélyes, mint maga az ellátáskimaradás.
Ezért egy rövidebb, vagy hosszabb ideig tartó zavar esetében kulcsfontosságú a gyors és határozott reakcióképesség.
Az elmúlt években számos esetben megmutatkozott, hogy az uniós intézmények nem képesek gyorsan és hatékonyan reagálni.
Például a Bizottság a ma bemutatásra kerülő veszélyhelyzeti szabályozásán is több, mint fél éve dolgozik.

3️⃣ Az elmúlt hónapok szankciós törekvései után nehezen képzelhető el, hogy egy vészhelyzetben Brüsszel észszerű döntéseket hozzon.
A háború kirobbanása óta az Európai Bizottság annak ellenére minden eszközzel az energiaszállításokat érintő szankciók bevezetésén dolgozik, hogy az nyilvánvalóan ellentétes a közösség gazdasági és ellátásbiztonsági érdekeivel.
Mindezt ráadásul erősen megkérdőjelezhető politikai eszközökkel (médianyomással, a lakosság félretájékoztatásával) és kellő szakmai megalapozottság nélkül tette.
Egy vészhelyzetben az ideológia-vezérelt lépéseknek beláthatatlan következményei lennének, így a Bizottság javaslata nem csak hiteltelen, de veszélyes is.

4️⃣ A központi elosztás méltánytalan, mert a felelősen gazdálkodó tagállamoktól juttatna erőforrásokat a felelőtlenül gazdálkodó tagállamoknak.
Egyes országok ellátása azért van már ma is veszélyben, mert a politikai törekvéseiket (atomerőművek bezárása, Oroszország megbüntetése stb.) az ellátásbiztonság elé helyezték.
Ezekkel már önmagukban is költséget okoztak a felelősen gazdálkodó országoknak; például a szankciók lebegtetése miatt a gázárak megemelkedtek és a tárolók töltése költségessé vált.
Ráadásul, korábban a felelőtlenül gazdálkodó országok következetesen támadták a felelősen gazdálkodó országokat azzal, hogy nem tesznek eleget a „zöld átállásért” vagy, hogy kereskednek Oroszországgal.
Az, hogy ezek után a felelősen gazdálkodó országok – „lenyelve” a korábbi költségeket, politikai támadásokat és veszélybe sodorva saját fogyasztóikat – biztosítsák a felelőtlen országok ellátását, méltánytalan és igazságtalan.

5️⃣ A tagállami szintű veszélyhelyzeti tervek közötti különbségek nem teszik lehetővé a központi koordinációt.
Az Európát fenyegető gázhiány a tagállamok többségét veszélyhelyzeti tervük újragondolására késztette.
Úgy tűnik például, hogy Németország módosítani fogja lekapcsolási tervét és a lakossági fogyasztók előrébb kerülnek majd, hogy ezzel védjék az ipari fogyasztókat.
Más országokban (például Magyarországon) ezzel szemben a háztartások előnyt élveznek az ipari szereplőkkel szemben.
A központi koordinációval így előállhatnának olyan helyzetek, hogy az egyik tagállam védendő fogyasztóinak ellátáskorlátozásával a Bizottság más országok ipari igényeit elégítené ki.