A kritikus fémhiány miatt Európa középtávon sem tudja zöld technológiákkal helyettesíteni gázfogyasztását.

👇 A lenti ábrát még a háború előtt készítette a Nemzetközi Energiaügynökség abból a célból, hogy figyelmeztesse az európai vezetőket a klímavédelmi törekvéseik túlzott nyersanyagigényére.
A megújuló technológiák és az elektromos autók ritkaföldfém igénye a hagyományos technológiák többszöröse.
Ezeket az EU jelentős részben Kínából, Oroszországból, Afrikából és egyéb távoli régiókból szerzi be.

👉 A napokban új tanulmányt tett közzé az európai fémgyártókat képviselő Eurometaux.
A jelentés becslése szerint, az EU új energiapiaci törekvéseihez a jelenlegi felhasználásnál 35-ször több lítiumra, 26-szor több ritkaföldfémre, kétszer több nikkelre és 35 százalékkal több rézre lesz szükség.
A kitermelési előrejelzések szerint ezekből a nyersanyagokból a következő 15 évben globális hiány várható.
Az EU törekvései tehát nem csak fokozódó nyersanyagfüggéshez vezethetnek, de várhatóan kínálati korlátokba is ütköznek majd.

👉 A jelentés szerzője szerint három módon enyhíthető a hiány, de egyik sem oldja meg maradéktalanul a problémát.
1️⃣ Az európai kitermelési kapacitások növelése új bányák létesítésével.
Ez az EU környezetvédelmi szabályai és a helyi közösségek ellenállása miatt egyelőre időigényesnek és irreálisnak tűnik.
Ráadásul a szűkös készletek és a magasabb költségek miatt az Európában kitermelt nyersanyagok ára jelentősen meghaladná az importált nyersanyagokét.
2️⃣ Új nyersanyagfeldolgozó üzemek telepítése.
Ez nem oldaná meg teljesen a nyersanyagfüggést és a magas energiaárak miatt nem lenne versenyképes más országok feldolgozó kapacitásaival.
3️⃣ Bányaberuházások indítása más régiókban.
A három megoldás közül ez tűnik a leginkább ígéretesnek.
Erős korlátot jelenthet azonban, hogy ebben az esetben az EU-nak olyan tőkeerős szereplőkkel kellene versenyeznie (például Kínával, vagy az USA-val), akik már jó ideje jelen vannak az attraktív, nyersanyagban gazdag régiókban.