Zöld pályára kanyarodtak a francia elnökjelöltek a végső ütközet előtt.

👉 A közvélemény-kutatások szerint szoros eredmény várható a francia elnökválasztások második, április 24-i fordulójában.
👉 Az első körben a centrista Emmanuel Macron (27,8%) és a jobboldali Marine Le Pen (23,2%) jutottak tovább.
👉 A baloldali Jean-Luc Mélenchon 22%-al esett ki.
A második forduló nagy kérdése, hogy kinek sikerül megszereznie Mélenchon 7,7 millió támogatóját.

🟢 Úgy tűnik, hogy a baloldali szavazókat mindkét jelölt a klímapolitikai elképzeléseivel próbálja meggyőzni: Macron egyenesen úgy fogalmazott, hogy április 24-én "környezetvédelmi népszavazást" tartanak.
👉 Macron az európai klímapolitikai elképzelések fokozásával kampányol. Megígérte, hogy:
Franciaország lesz az első nagy nemzet, ami szakít a fosszilis tüzelőanyagokkat,
ezt 6 új nukleáris erőművel, a jelenleg beépített napelemes kapacitások tízszerezésével és a szélkapacitások duplázásával pótolná,
700 ezer háztartás felújítását végezné el.
👉 Le Pen a megélhetési költségek alacsonyan tartására helyezi a hangsúlyt.
A klímasemlegességi kötelezettségek dátumát nem egyezményekhez, hanem "Franciaország saját ritmusához" igazítaná.
Kivezetné az árakat felfelé hajtó megújuló támogatásokat, helyettük még Macronnál is több, összesen 20 új atomerőművet építene.
Kiléptetné Franciaországot az Európai Zöld Megállapodásból, ami a kvótarendszer szigorításával egyre nagyobb terheket jelent a vállalatoknak (és az asztalon lévő javaslatok szerint a háztartásoknak).

👉 A sárgamellényes tüntetések után, Macron úgy fogalmazott, hogy: "hallom azokat, akik azt mondják: míg a kormány a világ végéről beszél, mi a hónap végéről beszélünk".
Vasárnap eldől, hogy a választók szerint Macron tényleg meghallotta-e a hangjukat.