Miért érdemes a magyar gazdaság jövőjét a zöld technológiákra alapozni? – II. rész.
Mert hazánk jó adottságokkal rendelkezik ahhoz, hogy kihasználja a bennük rejlő lehetőségeket.

1️⃣ A zöld iparágak segítségével Magyarország nyerhet a kedvezőtlen geopolitikai folyamatokon.
👉 Amerikában és Európában egyre nagyobb igény mutatkozik a tiszta technológiákra, de azok oroszlánrészét Kína állítja elő.
A napelempanelek gyártásának közel 90 százalékát az ázsiai óriás kontrollálja, míg az USA és az EU együttes részesedése 1 százalék.
A zöldenergia tárolásához szükséges lítiumion akkumulátorok háromnegyede Kínában, 92 százaléka Ázsiában készül.
Kína ráadásul a szélturbinákhoz és hidrogéntechnológiához nélkülözhetetlen ritkaföldfémek kitermelésében is világelső, vállalatai pedig más, nyersanyagokban gazdag térségekben is egyre nagyobb befolyást szereznek (részben erről szólnak az afrikai konfliktusok is).
Mindegy tehát, hogy egy ország az energiát nap- vagy szélerőműben termelné meg, ahogyan az is, hogy akkumulátorral, vagy hidrogéntechnológiával tárolná; az eszközt jó eséllyel egy kínai vállalattól fogja megvásárolni és ez várhatóan a jövőben is így marad.

A blokkosodással a közvetlen kereskedelmi kapcsolatok egyre nehézkesebbé válnak.
👉 A Nyugatnak azonban továbbra is szüksége van a kínai zöld technológiákra, ahogyan Kínának is a nyugati piacokra, így a technológia új utat fog találni magának (ezt az elmúlt két év szankciói és a történelmi tapasztalatok is bizonyították).
Márpedig azok az országok, amelyek ezt lehetővé teszik, nemcsak gazdaságilag, de biztonsági szempontból is nyerhetnek az új értékláncokon, mert az érintettek fokozottan érdekeltté válhatnak a kiépült kapcsolat stabilitásának fenntartásában.
Így emelkedett ki Svájc a pénzügyek területén a világháborúban és ezt teszi India az olajkereskedelemben az orosz-ukrán háború kirobbanása óta.
Magyarország a nyugati szövetség egyik utolsó olyan országa, amely elfogadható viszonyban van a keletiekkel, így a zöld technológiák területén egyedülálló lehetősége nyílik arra, hogy lehetővé tegye az összekapcsolódást.

2️⃣ A zöld technológiák nélkülözhetetlenek a gazdaságunk védelméhez.
Az európai versenyképességre leselkedő talán legsúlyosabb veszélyt a vállalatok kitelepülése jelenti, ami két belső tényező következménye.
👉 Egyrészt, az elmúlt évtizedekben Európa hagyta leépülni (bizonyos esetekben szándékosan leépíttette) saját, hagyományos energiatermelő kapacitásait, ezért kitetté vált a külső hatásoknak.
A COVID-19 utáni szűkös kínálat, valamint az orosz-ukrán háború nyomán kialakult kereskedelmi konfliktus energiaválságot okozott Európában és az árak a korrekció után is magasabbak maradtak, mint más nagyrégiókban.
👉 Másrészt, a szigorú klímavédelmi elvárások rákényszerítik az európai vállalatokat, hogy üzleti folyamataikat átalakítsák, ehhez azonban kevesebb segítséget kapnak, mint máshol.
A járműgyártásban például az EU elvárja, hogy a cégek fokozott tempóban álljanak át az elektromos modellek előűllítására, de a költségek csaknem feléért felelős akkumulátorok gyártásához sokkal kevesebb támogatást nyújt, mint az USA.

A problémára a megoldást a nagyszabású kapacitásfejlesztés jelenti mind a zöldenergia termelésben, mind a tárolásban.
Magyarország mindkét területen hamar lépett, ami előnyt jelenthet számára.
👉 A Paksi Atomerőmű üzemidő hosszabbítása, az új blokkok megépítése, a napelemek drasztikus bővülése és az új rugalmas kapacitások létesítése középtávon leszoríthatják a Magyaroroszágon működő vállalatok termelési költségeit, csökkenthetik energiafüggőségünket sőt, a jelenleginél gyakrabban exportpozícióba is segíthetik hazánkat a villamosenergia-piacon.
👉 Az pedig, hogy Magyarországon nemzetközi viszonylatban is kimagasló volumenű energiatároló gyártókapacitás létesül, nemcsak segít itt tartani a gazdasági növekedéshez, valamint a munkahelyek megőrzéséhez szükséges járműgyártókat, de hazánk ipari potenciálját is tovább javíthatja, ami új beruházásokat eredményezhet.

Magyarországnak tehát jó adottságai vannak ahhoz, hogy a zöld technológiák piacának I. részben bemutatott robbanásszerű növekedéséből profitáljon.
Ennek feltételei, hogy hazánk továbbra is kimaradjon a blokkosodásból és hogy ne engedje magát eltéríteni nagyszabású ipar- és kapacitásfejlesztési törekvéseitől.

A sorozat I. része itt olvasható: https://www.facebook.com/dr.hortay.oliver/posts/pfbid02m4Ak8PJKavQ7eHsx2uG6kt3syuNMDp6FWXnaZALxyqqShT1bYEjDSCcdnEB1A5m2l

Miért érdemes a magyar gazdaság jövőjét a zöld technológiákra alapozni? – I. rész.

Mert ez lesz a következő évtizedek sikerágazata.
👉 A gazdaságban az értéket a hiány teremti, márpedig a zöld technológiák esetében tartósan "sok eszkimó lesz és kevés fóka".
Tíz év alatt a beépített napelemek tízszeres, a forgalomba helyezett elektromos autók pedig 85-szörös növekedést produkáltak világszerte.
A tiszta (azaz zöld) technológiákba 2016 óta minden évben több pénz áramlik, mint a fosszilisekbe és az olló folyamatosan nyílik: 2022-ben a különbség másfélszeres volt.
A tendencia folytatódik: a Nemzetközi Energiaügynökség szerint, a következő öt évben megújuló erőműből például kétszer annyit állítanak majd rendszerbe, mint amennyit az elmúlt öt évben építettek.

Miért van egyre több "eszkimó"?
1️⃣ Egyrészt a klímapolitika miatt.
A globális kibocsátás körülbelül feléért az energiaszektor és a közlekedés együttesen felelős.
Az egyre ambiciózusabb klímavédelmi törekvések tehát legmarkánsabban ezeken a területeken jelennek meg.
A döntéshozók az energiaszektor tisztulását elsősorban a megújulóktól, a közlekedését pedig az elektromos és a hidrogén technológiák terjedésétől remélik, így a bevezetett piaci ösztönzőket is ezekhez a várakozásaikhoz igazítják.
👉 A támogatások pedig önmagukban is a zöld megoldások felfutását eredményezik.

2️⃣ Másrészt, az "eszkimók számát" az átálláshoz kapcsolódó műszaki kihívások is hajtják.
A megújulók hátránya, hogy hatásfokuk alacsonyabb a hagyományos energiatermelő módszereknél, így ugyanakkora igény kielégítéséhez nagyobb kapacitásra van szükség.
Az igények ráadásul – részben az elektromos és hidrogén alapú közlekedés miatt – növekednek.
Probléma továbbá, hogy a megújulók termelése függ az időjárástól, azaz korlátozottan igazítható az aktuális szükségletekhez.
👉 Minél több tehát a megújuló, annál rugalmasabb villamosenergia-rendszerre és – az elektromos autók gyártása során felmerülő igényeken túl – annál több tárolókapacitásra van szükség.

Miért kevés a "fóka"?
A politika a klímacélokkal és a bevezetett ösztönzőkkel jelezni kívánja a vállalkozásoknak, hogy több zöld technológiára lesz szükség, mint amennyit maguktól gyártanának.
👉 Az éghajlatváltozással kapcsolatos növekvő aggodalmak azonban olyan licitversenyt indítottak be a politikusok között, amelyben az ígéretek egyre jobban elszakadnak a realitásoktól.
Jelenleg számos zöld eszköz esetében kérdéses, hogy egyáltalán képes lesz-e az emberiség elegendő gyártókapacitást építeni ahhoz, hogy a következő években jelentkező igényeket kielégítse.
A helyzetet ráadásul tovább nehezítik az egyre növekvő geopolitikai feszültségek – erről részletesebben a II. részben lesz majd szó.

Mindenesetre a tiszta technológiákra – a klímavédelmi funkcióikon túl – érdemes gazdaságfejlesztési lehetőségként tekinteni.
A zöld átmenet dübörög és aki eszközöket biztosít hozzá, megnyeri a következő évtizedet.

Van egy határ! Egy leicesteri templomban szivárványos zászlót akartak kirakni. Jegyezzétek meg ott a baloldalon: a templom Isten háza, nem pedig a káros propagandátoké!

Mindig hallom és olvasom, hogy Isten veled van, nem hagy magadra, nem hagy el…
Ezt soha nem értettem…
Nem az a fontos, hogy mi ne hagyjuk el, mi legyünk vele, és porszemnyi lehetőségünkkel segítsük Őt?…

Minden szavával egyetértek, s valóban: az a fura amikor jobboldali és baloldali megmondó emberek ezt nem látják be.
Ami védhetetlen azt nem kell védeni!
#vekkerur

Köszönjük a FókuszCsoport-os Ádámnak, hogy Instagram sztorijában bebizonyította: ez a tüntetés a gyermekvédelemről szólt, nem pedig a Fidesz ellen, illetve nemzetközi hálózat sem létezik

De lehet, h a…

Állítsd be, hogy kiket követsz (országos politika, közélet, helyi erők és média)! Beállítom

Országos politika

Közélet

Mémek

Helyi erők

Budapest
Bács-Kiskun vármegye
Baranya vármegye
Békés vármegye
Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye
Csongrád-Csanád vármegye
Fejér vármegye
Győr-Moson-Sopron vármegye
Hajdú-Bihar vármegye
Heves vármegye
Jász-Nagykun-Szolnok vármegye
Komárom-Esztergom vármegye
Nógrád vármegye
Pest vármegye
Somogy vármegye
Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye
Tolna vármegye
Vas vármegye
Veszprém vármegye
Zala vármegye

Média