Miért érdemes a magyar gazdaság jövőjét a zöld technológiákra alapozni? – I. rész.

Mert ez lesz a következő évtizedek sikerágazata.
👉 A gazdaságban az értéket a hiány teremti, márpedig a zöld technológiák esetében tartósan "sok eszkimó lesz és kevés fóka".
Tíz év alatt a beépített napelemek tízszeres, a forgalomba helyezett elektromos autók pedig 85-szörös növekedést produkáltak világszerte.
A tiszta (azaz zöld) technológiákba 2016 óta minden évben több pénz áramlik, mint a fosszilisekbe és az olló folyamatosan nyílik: 2022-ben a különbség másfélszeres volt.
A tendencia folytatódik: a Nemzetközi Energiaügynökség szerint, a következő öt évben megújuló erőműből például kétszer annyit állítanak majd rendszerbe, mint amennyit az elmúlt öt évben építettek.

Miért van egyre több "eszkimó"?
1️⃣ Egyrészt a klímapolitika miatt.
A globális kibocsátás körülbelül feléért az energiaszektor és a közlekedés együttesen felelős.
Az egyre ambiciózusabb klímavédelmi törekvések tehát legmarkánsabban ezeken a területeken jelennek meg.
A döntéshozók az energiaszektor tisztulását elsősorban a megújulóktól, a közlekedését pedig az elektromos és a hidrogén technológiák terjedésétől remélik, így a bevezetett piaci ösztönzőket is ezekhez a várakozásaikhoz igazítják.
👉 A támogatások pedig önmagukban is a zöld megoldások felfutását eredményezik.

2️⃣ Másrészt, az "eszkimók számát" az átálláshoz kapcsolódó műszaki kihívások is hajtják.
A megújulók hátránya, hogy hatásfokuk alacsonyabb a hagyományos energiatermelő módszereknél, így ugyanakkora igény kielégítéséhez nagyobb kapacitásra van szükség.
Az igények ráadásul – részben az elektromos és hidrogén alapú közlekedés miatt – növekednek.
Probléma továbbá, hogy a megújulók termelése függ az időjárástól, azaz korlátozottan igazítható az aktuális szükségletekhez.
👉 Minél több tehát a megújuló, annál rugalmasabb villamosenergia-rendszerre és – az elektromos autók gyártása során felmerülő igényeken túl – annál több tárolókapacitásra van szükség.

Miért kevés a "fóka"?
A politika a klímacélokkal és a bevezetett ösztönzőkkel jelezni kívánja a vállalkozásoknak, hogy több zöld technológiára lesz szükség, mint amennyit maguktól gyártanának.
👉 Az éghajlatváltozással kapcsolatos növekvő aggodalmak azonban olyan licitversenyt indítottak be a politikusok között, amelyben az ígéretek egyre jobban elszakadnak a realitásoktól.
Jelenleg számos zöld eszköz esetében kérdéses, hogy egyáltalán képes lesz-e az emberiség elegendő gyártókapacitást építeni ahhoz, hogy a következő években jelentkező igényeket kielégítse.
A helyzetet ráadásul tovább nehezítik az egyre növekvő geopolitikai feszültségek – erről részletesebben a II. részben lesz majd szó.

Mindenesetre a tiszta technológiákra – a klímavédelmi funkcióikon túl – érdemes gazdaságfejlesztési lehetőségként tekinteni.
A zöld átmenet dübörög és aki eszközöket biztosít hozzá, megnyeri a következő évtizedet.