A Fidesz sikerének titka abban rejlik, hogy minden fontos társadalmi kérdésben olyan álláspontot képvisel, amely nem csak a saját szavazói számára szimpatikus, hanem az ellenzéki szavazók jelentős…
Joe Biden klímaharcosból olajlobbistává vált.
👉 Biden 2020-as választási győzelme részben klímavédelmi ígéreteinek köszönhető.
👉 A politikus népszerű pozíciójának sarokpontjai az alábbiak voltak.
Meghirdette, hogy az USA a nemzetközi klímatárgyalások élére áll, amivel szimbolikus ütést vitt be a "klímatagadó" skatulyába taszított republikánusoknak.
Biden úgy tartotta meg a demokraták bal szárnya által sürgetett radikális zöld célokat, hogy közben ígéretet tett azok megfizethető elérésére.
👉 A narratíva úgy is működött, hogy számos szakértő már akkor rámutatott annak ellentmondásaira.
A klímatárgyalásokban való aktívabb szerep mindössze szimbolikus lépésnek tűnt.
Az USA hagyományos energiatermelésének leépítése tömeges munkanélküliséggel, magas energiaárakkal és ellátásbiztonsági problémákkal fenyegetett.
A becslések szerint, Biden programjának megvalósítási költsége az amerikaiak fizetési hajlandóságának többszörösére rúgott.
👉 Az első gyakorlati problémák a választás után érkeztek.
Egy külügyminisztériumi vizsgálatból kiderült, hogy az USA a megfizethető energiaátmenethez szükséges napelemek nagy részét Kínából szerzi be, ahol azt erősen megkérdőjelezhető körülmények között, magas szénfelhasználással állítják elő.
A hírrel két demokrata alapérték: a klímavédelem és az emberjogok kerültek szembe egymással.
Az európai partnerek elkezdték felmondani importszerződéseiket, mert a szabályozók a cseppfolyósított földgázt - akkor még - túlságosan környezetszennyezőnek ítélték.
A hagyományos energiatermelők nem végezték el a szükséges beruházásokat kapacitásik fenntartására, ami - akkor még enyhe - negatív gazdasági és munkaerőpiaci következményekkel járt.
👉 A tavaly ősszel kirobbanó energiahiány fordulatra kényszerítette Bident.
A világpiaci árak növekedésével hirtelen hiányozni kezdett a beiktatása után megszüntetett kanadai Keystone XL olajvezeték.
Az elmaradó beruházásokat nem lehetett egyik napról a másikra pótolni.
A benzin ára Biden megválasztása óta 70 százalékkal emelkedett az USA-ban és az üzemanyagárak növekedése egyre nagyobb társadalmi elégedetlenséget vált ki.
👉 Biden - a korábbi ígéretével szemben - fél éve a fosszilis tüzelőanyagok kínálatának növelésén dolgozik.
A demokraták viszonya a nagy olajkitermelő országokkal viharos, ennek ellenére az amerikai elnők jó ideje udvarol nekik a termelés fokozásáért - egyelőre inkább kevesebb, mint több sikerrel.
Biden felszabadította az USA olajkészleteit, hogy ezzel is csökkentse a kínálati nyomást.
Biden már bírságot akar kiszabni azokra az amerikai kitermelőkre, akik nem fokozzák elég gyorsan aktivitásukat.
Az USA néhány hete hosszú távú gázszerződést kötött az orosz-ukrán háború miatt szintén nagy fordulatot mutató Európai Unióval, ami a palagáz kitermelés további növelését vetíti előre.
Utóbbinak - az amerikai környezetvédők szerint - súlyos következményei lesznek.
👉 A fordulat az amerikai adminisztrációban is megfigyelhető.
A kormányzati kommunikációból a korábban aktív John Kerry és Gina McCarthy klímamegbízottak egyre inkább kikopnak.
Helyükre Amos Hochstein, gázpiaci szakértő, az ukrán állami gázvállalat Naftogáz (!) korábbi igazgatója lépett.
👉 Az egyetlen terület, ahol a klímavédelmi törekvések változatlanok; a politikai kommunikáció.
Az elnök új narratívája röviden az, hogy az energiaválság megoldása (és a fosszilis tüzelőanyagok kitermelésének fokozása) valójában a klímaharcot segíti, hiszen az megóvja az amerikaiakat az egzisztenciális veszélytől, így hosszú távon segíti az energiaátmenet társadalmi támogatottságának fenntartását.
A félidős választások közeledtével azonban felmerül a kérdés: vajon az amerikai választók meddig tűrik az ellentmondásokat? Különösen úgy, hogy közben egyre nagyobb árat fizetnek értük.
/posztok.hu







Hiába van 
