Magyarország 2010 óta jobb munkát végez az orosz energiafüggőség csökkentésében, mint az EU.

👉 Visszatérő kommunikációs panellé vált a baloldalon, hogy „Orbán semmit nem tett az orosz energiafüggés ellen”.
👉 Az adatok alapján azonban 2010 és 2020 között Magyarország minden fontosabb energiahordozó esetében jobban teljesített az EU átlagnál.

A szilárd tüzelőanyagok orosz importja:
az EU-ban 16,4 százalékkal nőtt,
Magyarországon 6 százalékkal csökkent.
Az orosz olajimport:
az EU-ban 25,3 százalékkal csökkent,
Magyarországon 37,8 százalékkal csökkent.
Az orosz gázimport pedig:
az EU-ban 29,5 százalékkal nőtt,
Magyarországon 27,7 százalékkal nőtt.

👉 Látható, hogy Magyarország egyedül a gáz tekintetében növelte orosz importját (de itt is kisebb mértékben, mint az EU).
👉 Ennek azonban nem belföldi okai vannak.
A hazai gázfogyasztás 12,2 százalékkal csökkent az időszakban, így valójában a belföldi kitettségünk mérséklődött.
👉 Ezzel párhuzamosan azonban Magyarország regionálisan meghatározó gázelosztóvá vált.

👉 Hazánk gázexportja 2010 és 2020 között jelentősen növekedett:
Horvátországba: 0-ról 1,5 milliárd köbméterre,
Romániába: 0-ról 1,1 milliárd köbméterre,
Szerbiába: 0,2 milliárd köbméterről 0,7 milliárd köbméterre,
Ukrajnába: 0-ról 0,9 milliárd köbméterre.

👉 Hazánk orosz kitettsége – történelmi és földrajzi adottságai miatt – továbbra is nagy, de a fenti tendenciák mindegyike javította Magyarország geo- és energiapolitikai pozícióját.
👉 Ez pedig aligha tekinthető "semmittevésnek".

Az adatok forrása az Eurostat.