️ Az energiaválság alatt a magyarok energiaárakkal kapcsolatos attitűdje javult, az összeurópai attitűd romlott.

Európát már az energiaválság kirobbanása előtti években is növekvő lakossági árkörnyezet jellemezte, ami negatívan befolyásolta a polgárok attitűdjét.
A 2016-os European Social Survey kutatás alapján az európaiak 73 százaléka tartott attól, hogy sok embernek túl drága lehet (a válaszadó országában) az energia.
A negatív attitűddel rendelkező válaszadók aránya Magyarországon szintén 73 százalék volt.

️ Az energiaválság kirobbanásáig eltelt öt évben Európa egészét romló, Magyarországot javuló tendencia jellemezte: a Századvég 2021-es (energiaválságot megelőző, augusztusi) kutatása alapján az európai arány 78 százalékra nőtt, a magyar pedig 68 százalékra csökkent.

👉 Az energiaválság hatására Európa országainak többségében jelentősen megemelkedtek a lakossági rezsidíjak és így a drága energiával kapcsolatos aggályok is fokozódtak.
Azoknak az európaiaknak az aránya, akik tartanak a magas energiaáraktól, 78 százalékról 83 százalékra emelkedett.
Fél év alatt tehát ugyanakkora mértékben romlott az attitűd Európában, mint az azt megelőző öt esztendőben.

Ezzel szemben Magyarországon a lakossági tarifák még az energiaválság hatására sem változtak, így az aggódó válaszadók aránya egy százalékkal csökkent.
Mostanra hazánkban, a kedvező tendenciának köszönhetően, azoknak az aránya, akik tartanak a magas energiaáraktól a harmadik legalacsonyabb Európában.
A 67 százalékos magyar átlagnál csak Luxemburg (58 százalék) és Dánia (63 százalék) ért el jobb eredményt.