Joe Biden elszámolta magát.

👉 Az Egyesült Államok elnöke a héten bejelentette, hogy energiaimport-tilalmat vezet be Oroszország ellen.
Utólag kiderült, hogy a szankció - az orosz-amerikai kereskedelem szempontjából ténylegesen fontos - uránra nem vonatkozik.
Az intézkedésben érintett kőolajból és földgázból pedig az USA korábban is nagyon keveset vásárolt Oroszországtól.
👉 Úgy tűnt, hogy a szimbolikus beavatkozásnak nem lesz érdemi hatása.

A bejelentésre azonban a piaci szereplők a vártnál érzékenyebben reagáltak.
A gazdaság a zavartalan kereskedelemben érdekelt és nem a korlátozásokban.
Így az intézkedésre - bár az ellátási gondot várhatóan nem okoz - növekvő kockázatként tekintettek.
👉 A világpiaci árak megemelkedtek.

Az oroszoknak az új helyzet kedvező.
Oroszország - Szaúd-Arábia után - a világ második legnagyobb olajexportőre.
Az embargó miatt kieső mennyiséget könnyen el tudja adni másnak.
A világpiaci árak növekedése pedig jelentősen megemeli Oroszország árbevételét.

Európának a helyzet nagyon kedvezőtlen.
A kontinens a leginkább kitett az orosz energiahordozóknak, így költségei folyamatosan nőnek.
Ráadásul Biden bejelentése fokozza a politikai nyomást az EU-n, hogy meglévő szankcióit kiterjessze az energiaszektorra.
Ennek katasztrofális gazdasági és társadalmi következményei lennének.

Biden egyre kellemetlenebb helyzetbe kerül.
A világpiaci árak emelkedése az USA-ban is növeli az üzemanyagárakat.
A lakossági elégedetlenség egyre nagyobb, ami a félidős választások előtt néhány hónappal nem jön túl jól a demokratáknak.

👉 Az árak enyhítése érdekében Biden most megpróbálja rávenni a nagy kőolajtermelő országokat, hogy fokozzák kitermelésüket és ezzel hűtsék a világpiaci árakat.
👉 A probléma, hogy ezeket az országokat az USA korábban következetesen "autoriter rezsimeknek" bélyegezte és meglehetősen rossz viszonyt alakított ki velük.
Venezuelát például pár éve gazdasági szankciókkal sújtotta, majd vezetőjét "kábitószer-terroristának" titulálta.
A közelmúltban Biden feloldott egy titkosszolgálati jelentést, ami Mohamed bin Szalmán, szaúdi koronaherceget tette felelőssé egy újságíró meggyilkolásáért.
Az Egyesült Arab Emírségek vezetőjénél pedig az USA jemeni konfliktusban és iráni nukleáris tárgyalásokban folytatott tevékenysége verte ki a biztosítékot.
Ráadásul a nagy kitermelőknek rövid távon kedvező a magas árkörnyezet, hiszen így magasabb bevételt tudnak elérni, mint az elmúlt években bármikor.

Nem meglepő, hogy Biden egyik országnál sem járt sikerrel.
A szaúdi koronaherceg nem fogadta az amerikai elnök hívását (ami elég szokatlan a diplomáciában).
Az Emirátusok jelezték, hogy továbbra is tartják magukat az eredeti kitermelési terveikhez.
Venezuela alelnöke pedig a héten Szergej Lavrov, orosz külügyminiszterrel egyeztetett a két ország közötti stratégiai együttműködésekről.