Európa az orosz gázfüggést amerikaira cseréli.

👉 Az EU a piacáról kieső vezetékes orosz gáz jelentős részét amerikai cseppfolyósított földgázzal (LNG-vel) pótolja.
👉 A rövid távú helyettesítéshez, a tagállamok mintegy 10 milliárd eurót költenek új LNG-infrastruktúra kiépítésére.
👉 Mivel a globális LNG-kínálat szűkös, az Unió rákényszerül, hogy az új terminálokon érkező gáz nagy részére hosszú távú szerződéseket kössön.

👉 Csakhogy ezzel párhuzamosan, az EU 2030-ra a jelenlegi csaknem felére csökkentené gázigényét.
👉 Ha ez sikerül, az új infrastruktúra felére és az előre beszerzett gázmennyiség egy részére nem lesz szükség.

Az LNG-infrastruktúra fejlesztése és a hosszú távú szerződések önmagukban nem rosszak; azok hasznos elemei lehetnek egy egészséges energiamixnek.
A problémát sokkal inkább az erőltetett ütemű átállás okozza.
A jelentős költségek árán kiépített, új függőségi viszony nemcsak ellentmond az EU saját szakpolitikai törekvéseinek, de ellentétes az eredeti függetlenedési céllal és hosszú távon kedvezőtlen helyzetbe sodorja a közösséget.