️ Résen kell lenni, mert Brüsszel Magyarországot is Kína-ellenes pozícióba sodorhatja.

A kínai vállalatok szankcionálása körüli hangos adok-kapok mellett, csendben egy másik, hasonlóan veszélyes javaslatcsomag is készül.
👉 Ursula von der Leyen június közepére ígérte, hogy előáll az EU „Gazdaságbiztonsági Stratégiájával”, ami többek között a Kínából érkező tőkebefektetéseket venné célba.
👉 Az előzetes információk alapján, az új csomag feljogosítaná Brüsszelt, hogy „bekérje” a kínai beruházókhoz kapcsolható szinte valamennyi dokumentumot (köztük azokat is, amik a vállalatok EU-n kívüli tevékenységére vonatkoznak).
👉 Ezek átvizsgálását követően, a Bizottság dönthetne úgy, hogy szankciókat vet ki azokra a kínai szereplőkre, amelyek például – megítélése szerint – túl nagy támogatást kaptak az anyaországuktól.

️ A stratégia több szempontból is veszélyt jelentene Európára.
1️⃣ Súlyosan sértené a tagállamok szuverenitását.
A tervezettel a befektetők értékelésének joga átkerülne tagállami hatáskörből központi hatáskörbe.
A vakcina- és cseppfolyósított földgázbeszerzések után azonban felmerül a gyanú, hogy a döntéseket ezentúl elsősorban nem a célország gazdasági, vagy biztonsági érdekei, hanem Brüsszel politikai agendája vezérelnék.

2️⃣ Visszavetné a külföldi beruházásokat.
A jelenlegi magas kamatkörnyezetben a külföldi működőtőke beáramlása kulcsfontosságú az EU versenyképessége szempontjából.
Ursula von der Leyen hónapok óta támadja Kínát, ami jelenleg Európa egyik legnagyobb beruházója.
Onnantól, hogy Brüsszel mandátumot kap a teljeskörű – EU-n kívüli tevékenységre is kiterjedő – átvilágításra és önkényes szankcionálásra, aligha akad majd olyan kínai vállalat, ami szívesen hoz tőkét Európába.
Ráadásul nem is teljesen világos, hogy a Bizottság milyen jogi alapon és technikailag hogyan gondolja bekérni az EU-n kívüli tevékenységekre vonatkozó dokumentumokat.
Ezek kiadásához gyakran nemcsak az adott vállalat, de a másik fél (támogató/közbeszerző stb.) hozzájárulása is szükséges.

3️⃣ Úgy tűnik, hogy Brüsszel megint a tagállami vétó megkerülésére játszik.
Bár a készülő tervezet egyértelműen szankciónak tekinthető, minden jel arra utal, hogy azt Brüsszel nem szankciós, hanem szakmai intézkedésként fogja pozícionálni.
Ezzel ugyanaz a játszma indul, ami a gázfogyasztás 15 százalékos csökkentésére, a szolidaritási mechanizmusra vagy a közös gázbeszerzésre vonatkozó tervezeteknél zajlott.
A szakmai javaslatok elfogadtatásához a Bizottságnak elegendő megnyernie a tagállamok minősített többségét, így vétóra nincs lehetőség.

️ Érdemes tehát résen lenni, mert úgy tűnik, hogy Ursula von der Leyen kerülőúton is igyekszik teljesíteni a G7-nek és az USA-nak tett, Kína szankcionálására vonatkozó ígéretét.
Ez pedig – a szankciós csomagok tárgyalása során képviselt pragmatikus álláspont ellenére – Magyarországot is felkényszerítheti a további blokkosodást előidéző, Kína-ellenes vonatra.