️ Brüsszel új szankciós csomagterve már a látszat szintjén sem Oroszország meggyengítéséről szól.

👉 Ursula von der Leyen bejelentette: elkészült a Bizottság új szankciós csomagterve, amit heteken belül el is szeretne fogadtatni a tagállamokkal.
👉 A nyilatkozat és a kiszivárgott információk alapján, a legfontosabb tudnivalók az alábbiak.

Jó hír, hogy a nukleáris energia kikerült az intézkedések közül.
Ez az eredmény leginkább Magyarországnak köszönhető, hiszen Szijjártó Péter többször is jelezte; hazánk mindaddig vétózni fog, amíg a csomag nukleáris együttműködésre vonatkozó szankciókat tartalmaz.
️ Sajnos úgy tűnik azonban, hogy a vita továbbra sem tekinthető lezártnak.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök - akivel Von der Leyen közös sajtótájékoztatón jelentette be a csomagot - külön kiemelte, hogy az EU-nak az atomenergetikai együttműködéseket is szankcionálnia kell.
Ráadásul a tiltást szorgalmazó uniós országok - Lengyelország és a balti államok - már harmadszorra (egyre növekvő intenzitással) próbálkoztak az intézkedés bevezetésével, így nem valószínű, hogy a jövőben letesznek törekvésükről.

Rossz hír, hogy a tervezet három olyan új irányt is tartalmaz, amik súlyos következményekkel járnának.

1️⃣ Brüsszel szankció alá vonná a Barátság kőolaj-vezeték északi (Lengyelországba és Németországba irányuló) ágát.
👉 Többen azzal érvelnek, hogy az intézkedés nem okozna különösebb problémát, hiszen a két érintett ország jelenleg nem használja a vezetéket.
Nem világos azonban, hogy ha a beavatkozás tényleg csak "szimbolikus jelentőségű", akkor miért van szükség a bevezetésére.
Valójában az olajembargó hatásai - a kereskedők tartalékképzése és az alacsony kereslet miatt - egyelőre csak részben jelentkeztek az EU üzemanyagpiacán.
Az igények nyári emelkedése, valamint a gazdasági aktivitás növekedése miatt viszont, könnyen előfordulhat a következő hónapokban, hogy Európának hirtelen nagy szüksége lesz a vezetékágra.
Emellett, a büntetőintézkedés hiába nem érintené a - hazánkat is ellátó - déli ágat, kiszámíthatatlan, hogy a döntés milyen reakciókat vált ki Oroszország (vagy Ukrajna) részéről.
Nem zárható ki, hogy a tiltással a teljes vezeték veszélybe kerülne, ami az egész régiónk ellátását ellehetetlenítené.

2️⃣ A meglévő büntetőintézkedések megkerülésének akadályozása érdekében, Brüsszel harmadik országok vállalataira is kiterjesztené a szankciókat.
👉 Sajtóhírek alapján; kínai, török, örmény, kazah és kirgiz cégek is érintettek lennének.
A döntés beláthatatlan következményekkel járna, hiszen teljesen kiszámíthatatlan, hogy az érintett országok (különösen Kína és Törökország) hogyan reagálnának.
Könnyen elképzelhető, hogy a meggondolatlan lépés eddig békepárti országokat vonna be a háborúba - Oroszország mellett.
Ezen túl, a szankciók megkerülése - megkérdőjelezhető módon ugyan, de - mérsékli a büntetőintézkedések kárát az EU-ban.
Ha ez megszűnne, Európa a mostaninál is sokkal súlyosabb gazdasági kihívásokkal szembesülne.
A szankciók kiterjesztésével ráadásul az EU fokozná a nyugati és a keleti blokk közötti, egyre mélyülő kereskedelmi háborút, aminek - a jelenlegi állás szerint - éppen Európa a legnagyobb vesztese.

3️⃣ Brüsszel több alapanyag esetében - például acéltermékek, fa és faáruk - szigorítaná a hatályos importtilalmat úgy, hogy a harmadik országokból érkező szállítmányoknál is bizonyítani kellene, hogy azok nem orosz eredetűek.
Nem világos, hogy ezt technikailag hogyan lehetne megvalósítani.
Ha technikailag sikerül is megoldani, annak óriási adminisztratív költségei lesznek, ami megemeli a - szankciók miatt egyébként is rendkívüli dráguláson átesett - termékek árát.
Az érintett alapanyagok ráadásul leginkább az építőipar teljesítményét korlátoznák, ami több okból is rendkívüli problémákat okozna.
👉 Az ágazat többnyire kulcsszerepet játszik a gazdasági válságok kezelésében.
A szektor korlátozásával Brüsszel csökkenti az EU válságkezelési képességét, ami egy kibontakozó recesszió közepén nem célravezető.
👉 Jelen állás szerint, Ukrajna újjáépítését részben az EU fogja finanszírozni.
Ha az alapanyagok ára nő, Ukrajna újjáépítésének költségei - és ezzel az EU terhei is - megemelkednek.
👉 A Bizottság kiemelt prioritású célja az orosz energiától való mielőbbi függetlenedés, amihez rövid idő alatt rendkívüli volumenű új infrastrukturális beruházásokra lesz szükség.
Ha az alapanyagok (például acéltermékek) ára nő, az nemcsak a beruházások költségét emeli meg, de a kellő kapacitások kiépítését is ellehetetleníti, amivel a jelenlegi energiaellátási válság tartóssá válhat.

️ Összességében a legnagyobb változás, hogy az új csomag már a látszat szintjén sem Oroszországról szól, hiszen az orosz gazdaság nyilvánvalóan nem fog meggyengülni attól, hogy az EU felfüggeszt egy működésen kívüli vezetéket, vagy, hogy harmadik országok vállalatai tiltólistára kerülnek.
👉 Ahogyan az Von der Leyen amerikai látogatása óta várható, Brüsszel teljesíti Joe Biden és az amerikai baloldal kérését, azaz megkezdené az érzékenyebb kereskedelmi kapcsolatok tartós felszámolását a keleti blokkal.
Csakhogy Brüsszel erre egyetlen európaitól sem kapott felhatalmazást.