️ A következő napok eseményei jelentős mértékben átrendezhetik a globális energiaellátást.

1️⃣ Egy hét múlva életbe lép az Európai Unió Oroszországból érkező tengeri nyersolajra vonatkozó embargója.
Korábban az EU olajigényének körülbelül negyedét az orosz szállítmányok biztosították.
Bár az embargó júniusi elfogadása óta a piaci szereplők egy része elkezdte leépíteni orosz szerződéseit és az EU teljes orosz olajimportja csökkent, több tagállam növelte a beszerzéseit, hogy tartalékokat képezzen.
Oroszország eddig az előzetes elemzői várakozásokat meghaladó mértékben képes volt új (elsősorban kínai és indiai) vevőkkel helyettesíteni a kieső - és exportbevételei szempontjából korábban meghatározó - európai eladásait.
👉 Az új helyzet több kérdést is felvet.
Meddig lesznek elegendőek az EU készletei, illetve azok kimerülése után honnan lesz képes pótolni az orosz szállítmányokat?
Képes lesz-e Oroszország elegendő új vevőt találni ahhoz, hogy ne kelljen csökkenteni a kitermelését.
👉 Az EU szempontjából valamennyi forgatókönyv kockázatosnak tűnik.
Ha Európa nem lesz képes pótolni a kieső orosz olajat, az ellátási problémákhoz vezethet.
Ha az EU képes lesz új beszállítókkal ellensúlyozni az embargó hatásait, az új beszerzések várhatóan akkor is jóval drágábbak lesznek, ami tovább növeli majd az inflációs nyomást és mélyebb gazdasági válságot eredményezhet.
Ha Oroszország továbbra is képes lesz új piacokat találni az olajának, akkor az embargó értelmét veszíti, hiszen Oroszország bevételei nem csökkennek majd jelentős mértékben.
Ha viszont Oroszország nem talál új vevőket és csökkentenie kell a kitermelését, az tovább szűkíti majd a globális nyersolaj kínálatot, ami Európa terheinek növekedéséhez vezet majd.
És bár Magyarország ellátása szempontjából megnyugtató, hogy a vezetékes szállítások mentességet kaptak az embargó alól, az EU egészében tapasztalható gazdasági következmények hazánkba is be fognak gyűrűzni

2️⃣ A héten az EU-nak dönteni kell az olajárplafonról.
Az USA eredetileg globális árplafonnal maximalizálta volna az orosz nyersolaj árát, de azt mindössze a G7 országok támogatták, a nagy alternatív vásárlók (Kína, India) nem.
A korábbi elképzelés tehát értelmét veszítette.
A nyugati világ ezért most azzal próbálna nyomást gyakorolni, hogy saját szállítmányozó vállalatai számára írja elő az árplafont, akik legfeljebb az ársapka alatti szinten szállíthatnának, vagy biztosíthatnának más országokba irányított orosz olajat.
👉 Mivel Oroszország jelezte, hogy nem működik együtt olyan országokkal, amelyek támogatják az olajárplafont, az intézkedés következményeképpen az európai vállalatok vélhetően sehova sem szállíthatnának.
Úgy volt, hogy az EU vezetői múlt héten döntenek az intézkedésről, de az álláspontok olyan messze voltak egymástól, hogy ez nem sikerült.
A szankciópárti országok a javasoltnál (65-70 dollár/hordó) alacsonyabb ármaximumért lobbiznak, a szállításokban érdekeltek és a szankciókritikusok pedig az intézkedés ellen.
Az idő szorítja a képviselőket, mert az olajembargó jövő hétfői hatálybalépése előtt meg kellene állapodni.
👉 A felmerülő kérdések az alábbiak.
Ha Oroszország tényleg megszakítja a kapcsolatot az ársapkát támogató országokkal, mi értelme van az árszint körüli vitának?
Milyen mértékben szűkítené a globális ellátási láncokat az európai vállalatok korlátozása?
👉 A probléma itt is hasonló, mint az olajembargónál: Európa csak rosszul jöhet ki.
Ha olyan árplafont fogad el, ami meghaladja a jelenlegi árszinteket, azzal mindössze hivatkozási alapot teremt Oroszorszég számára, hogy felmondja a szerződéseit azokkal a vállalatokkal, akikkel szeretné.
Ha effektív árplafont fogad el, akkor felmerül a kérdés, hogy más régiók vállalatai képesek-e helyettesíteni az európai vállalatokat.
👉 Ha igen, azzal az EU csak annyit ér el, hogy az európai vállalatok globális jelentősége csökkenni fog.
👉 Ha nem, akkor a globális olajkínálat tovább szűkül, ami súlyosbítja Európa gazdasági problémáit.
Magyarország ígéretet kapott az árplafon alóli mentességre, azonban - a gazdasági hatások begyűrűzése mellett - kérdéses, hogy megbízhatunk-e az ígéretben, vagy újra az asztalra kerül-e majd a vezetékes olaj kérdése.

3️⃣ Nagy eséllyel válaszintézkedésekkel is számolni kell majd.
Vasárnap - egy nappal az olajembargó hatálybalépése és az ársapka tervezett bevezetése előtt - Alexander Novak, orosz miniszterelnök-helyettes, Abdulaziz bin Szalmán, szaúdi energiaügyi miniszterrel találkozik majd.
A tárgyalás témája - az EU döntések ismeretében - a lehetséges válaszlépés lesz.
👉 Úgy tűnik tehát, hogy az OPEC+ megint összezár és a nagy olajkitermelők - a korábbi döntésükhoz hasonlóan - Oroszországgal egyeztetve hozzák meg stratégiai döntésüket, ami Európa szempontjából kevéssé biztató.

4️⃣ Mit lép Amerika?
Az, hogy az elmúlt hónapokban a nyersolaj árát sikerült 100 dollár/hordó alatt tartani (ami még mindig nagyon magas), részben annak köszönhető, hogy az USA folyamatosan szabadítja fel tartalékait.
Ezek a készletek azonban nem tartanak a végtelenségig: a következő hónapokban az Egyesült Államoknak a felszabadítás helyett várhatóan el kell kezdenie pótolni a tartalékait.
A félidős választásokat követően ráadásul az amerikai üzemanyagárak mesterséges leszorítására vonatkozó politikai motiváció is csökken.
👉 Nem véletlen, hogy egyre több elemző veti fel egy lehetséges amerikai exportkorlátozás lehetőségét.