Magyarország sodródik.

👉 Sokakban csalódást kelthetett a Tisza által benyújtott idei költségvetés.
A kormány 77,5 százalékos GDP-arányos államadóssággal számol, ami – a COVID-válság éveit leszámítva – 2012 óta a legmagasabb érték: 2 600 milliárddal több a korábban tervezettnél.
Mindezt úgy, hogy a jóléti vállalásaik nagyját csak részben (például iskolakezdési támogatás), vagy egyáltalán nem teljesítik (például béremelések).

👉 De ami aggasztóbb, hogy az új büdzsé alapján teljesen világossá válik: a Tiszának – a radikális bosszúhadjáratán kívül – semmilyen elképzelése sincs arról, hogy mit kezdjen a magyar gazdasággal.
Az uniós források jelentős része ahogyan bejön, úgy el is fogja hagyni az országot.
A beruházások visszafogása rövidtávon lehet, hogy „megtakarításként” hat, de középtávon visszafogja a növekedést.
Az elmaradó béremelések pedig a bérdinamika megtörésével és a munka alapú társadalom felszámolásával fenyegetnek.

A Tisza költségvetés-kiegészítése tehát nem sok jót vetít előre: sokakat úgy hagy az út szélén, hogy közben hazánk gazdasági erejét és cselekvőképességét aligha fogja növelni.