Pénzkidobás százmilliárdokat költeni szélerőművekre.

👉 Egy beruházásra akkor érdemes állami forrást áldozni, ha az olyan társadalmi célokat szolgál, amelyek tisztán piaci viszonyok között nem érhetők el.
👉 Az energetikában ilyen cél lehet a helyi gazdaság fejlesztése, az ellátásbiztonság, a környezetvédelmi teljesítmény javítása, vagy az energiaárak csökkentése.
A szélerőművek egyikben sem fognak érdemi segítséget nyújtani.

1️⃣ Kapitány István tegnap maga ismerte be, hogy a beruházásokat nem magyar cégek fogják megvalósítani (videó kommentben).
Magyarország tehát közvetítő szerepbe kényszerül: a beérkező uniós források rövid időn belül éppúgy el fogják hagyni az országot, mint a szélerőművek által termelt jövőbeli profit.
A technológia üzemeltetésének alacsony a munkaerőigénye, így a beruházások nem fognak jelentős számú új munkahelyet létrehozni.
Az pedig szemfényvesztés, hogy egyes önkormányzatok vételi opciót kaphatnak az erőművek kisebbségi tulajdonrészére, ugyanis nincsenek milliárdjai az opció lehívására.

2️⃣ Az ellátásbiztonság javulását várni a legkiszámíthatatlanabb, időjárásfüggő technológiától teljes nonszensz.
Ezt jól mutatja, hogy augusztus elején, a paksi leszabályozás legkritikusabb napjainak legkritikusabb óráiban a hazai szélerőművek kihasználtsága 10 százalék alatt alakult.
Az ellátásbiztonság növeléséhez rugalmas kapacitásokra van szükség – például energiatárolókra.
Sokatmondó, hogy a Tisza az energiatárolókra vonatkozó támogatási programot befagyasztotta, ezért több, mint 40 ezer háztartás hónapok óta hiába vár a kifizetésekre.

3️⃣ Ha a szélerőműveknek jelentős környezetvédelmi haszna lenne, nem kellene enyhíteni miattuk a környezetvédelmi előírásokat.
Klímavédelmi szempontból pedig a szélerőművek teljesítménye csak a rendszeregyensúly fenntartásához szükséges kiegyenlítő energia karbonlábnyomának figyelembevételével értékelhető, így pedig már nem túl jó a matek.

4️⃣ Végül, a megfizethetőségi dimenzióhoz elég megnézni azokat az országokat, amelyekben a szélerőművek aránya magas az energiamixben.
A „szélenergia nagyhatalom” Dániában például a háztartások két és félszer annyit fizetnek a villamos energiáért, mint a magyarok.
A szélerőművek mellé ugyanis rugalmas kapacitásokra és többlet hálózatfejlesztésre van szükség.