Mekkora fogyasztáscsökkenést tudott elérni a kormány a vészhelyzeti felhívásokkal?

👉 Miután az erről szóló közbeszéd kezd teljesen letérni a szakmai ösvényről, összeszedtem és elemeztem a valós adatokat.
Az érintett hét kritikus időszakaiban a háztartások és vállalatok összesen, átlagosan 1,14 százalékkal csökkentették a fogyasztásukat.
Érdemi mérséklődés az első három napon volt (július 31-augusztus 2.), a legnagyobb mértékű a második, szombati napon (-3,7 százalékos).
Az előre legkritikusabbként kommunikált, hétfőtől csütörtökig terjedő időszakban már összességében enyhén magasabb volt a fogyasztás a tervezettnél.
A megtakarítás egyetlen negyedórában sem érte el a Tisza nyilatkozataiban szereplő 700 MW-ot, 500 MW-ot, vagy 10 százalékot.

👉 Tanulságok arra az esetre, ha újra felmerülne hasonló helyzet.
Az adatok visszaigazolják a szakirodalmi tapasztalatokat: a fogyasztáscsökkentésre vonatkozó kampányoknak elsősorban politikai hatása lehet, de jelentős mértékben nem befolyásolják a villamosenergia-fogyasztást.
Ennek műszaki oka van és nem motivációs (egy ma megjelent felmérés szerint a magyarok 85 százaléka úgy nyilatkozott, hogy próbált takarékoskodni).
Az elérhető hatás átmeneti és hiteles válságkommunikáció nélkül még inkább lerövidül.
Az energetikai problémákat célszerű energetikai megoldásokkal kezelni.

👉 Módszertani megjegyzések:
Időszak: Július 31. és augusztus 6. közötti napok, 17 és 22 óra közötti negyedórái.
Mutató: a Tisza által hivatkozott hitelesített és tervezett bruttó rendszerterhelések közötti eltérés.
Forrás: MAVIR