👇 Az elmúlt hét válságának tanulságai – az alábbiakat kellene tennie a Tisza-kormánynak.

1️⃣ Rövid táv. Az alacsony vízállás problémája csak enyhült, de nem múlt el, ráadásul a jövő héten újabb kánikula jöhet. Érdemes tehát néhány azonnal meghozható intézkedést tenni a jobb felkészülés érdekében.
Rendbe kell tenni az előrejelzéseket és azok beemelését a döntéshozatalba. Enélkül a vezetők „vakon repülnek”, nem tudják időben felismerni, hogy egy-egy válságforgatókönyvnek növekszik az esélye és előzetes beavatkozások válnak indokolttá.
Vissza kell hívni az energiaszektorból eltávolított szakmai vezetőket. Legalább tanácsadónak. Egy válsághelyzetben a tapasztalat kulcsfontosságú.
A válságkommunikációba be kell vonni a szakértőket. A nyilatkozatokban a téves adatok, önellentmondások rombolják a válságkezelés hatékonyságát, ezért jobb, ha a tájékoztatás szakmai részét hozzáértők végzik. Emellett a túlzott politikai keretezés olyan társadalmi vitákat gerjeszt, amelyeknek nincs helye egy krízishelyzetben.

2️⃣ Középtáv. A paksi leszabályozással párhuzamosan a szélsőséges időjárás és a gázhiány már néhány hónapon belül újabb válságokat idézhet elő, amelyekre célszerű már most felkészülni.
Az aszály miatt a gazdák nehéz helyzetbe fognak kerülni. El kell kezdeni kidolgozni azokat a kompenzációs mechanizmusokat, amelyek lehetővé teszik a helyi termelők túlélését.
Magyarország húzóágazataiban, az idegenforgalomban és turizmusban is komoly nehézségek vannak kibontakozóban. A beavatkozás várhatóan itt is indokolttá válik a közeljövőben.
Az európai gáztárolók szezonális töltöttsége történelmi mélypontra süllyedt, a tőzsdei árak magasak és ez a fűtési időszak közeledtével egyre nagyobb gonddá válhat. Több uniós ország már nagyösszegű programokkal ösztönzi a tárolók üzemeltetőit a gyorsabb tartalékképzésre, hogy elkerüljék az őszi árrobbanást.
Az emelkedő energiaárak (gáz, áram és gázolaj egyaránt) egyre nagyobb kihívást jelentenek az iparvállalatoknak. A folyamatok részben strukturális és politikai tényezők következményei, de vannak olyan lehetőségek is, amelyek azonnali, jelentős költségcsökkentést tennének lehetővé. Ilyen például a szén-dioxid-kvóta rendszer felfüggesztése.

3️⃣ Hosszú táv. A Tisza által bemutatott energetikai terv elsősorban ilyen intézkedéseket tartalmaz.
👉 Ami a tervben szerepel:
Energiatárolók és hálózatfejlesztés. Ezek évekkel ezelőtt megkezdett, jó célok, amelyeket érdemes tovább vinni. Az energiatárolókban ráadásul az időtáv is csökkenthető lenne azzal, ha a Tisza elbírálná a már elindított, de a választások óta befagyasztott pályázatokat.
Szélenergia-fejlesztés. Ez tévút. A legkiszámíthatatlanabb, időjárásfüggő megújulók állami támogatásától nem fog nőni az ellátásbiztonság. Sokatmondó, hogy az elmúlt napok kritikus óráiban a meglévő egységek kihasználtsága 7,7 százalék volt, azaz, ha a Tisza által tervezett 4000 MW már megépült volna, azok összesített termelése egyetlen paksi blokkot sem tudott volna pótolni.
Geotermikus energia. Szintén már évek óta futó, jó irány. Fontos azonban tisztázni, hogy Magyarországon a geotermikus energia hasznosítása inkább a hő- és nem az áramigények kielégítését szolgálhatja.
Okosmérők felszerelése. Az ellátásbiztonságot nem fogja segíteni. Ha a cél az, hogy ezek bázisán a lakosság számára elérhető hatósági tarifákat kötelező dinamikus díjszabásra cseréljék, akkor rossz irány. A lépés olyan mértékű áremelkedéssel járna, amely társadalmi következményei beláthatatlanok.
👉 Ami a tervben nem szerepel, de kellene:
A paksi bővítés, valamint a szabályozható, gáztüzelésű erőművek építésének felgyorsítása. Az elmúlt hét eseményei rámutattak, hogy több kiszámíthatóan termelő kapacitásra van szükség az ellátásbiztonság megerősítéséhez.
A meglévő paksi blokkok üzemidőhosszabbítására vonatkozó döntések előre sorolása. Ez a nagyobb horderejű vízügyi beruházásoknak az előfeltétele, hiszen csak akkor éri meg befektetni, ha az erőmű még jó ideig működni fog.