Szélerőművek helyett az idei télre kellene tisztességesen felkészülnünk.

👉 Az elmúlt 24 órában Irán legalább öt olaj- és LNG-tankert lőtt ki a Hormuzi-szorosnál (utóbbira korábban még nem volt példa).
👉 Az USA visszavonta Irán szankciók alóli mentességét és a tűzszünet kezdete óta a legnagyobb támadást hajtotta végre, összesen 80 létesítmény, valamint hajó ellen.
👉 Az Iráni Forradalmi Gárda válaszcsapásokat helyezett kilátásba és rakétákat indított amerikai légibázisok ellen.
👉 A Hormuzi-szoroson áthaladó hajóforgalom újra megáll.
👉 A világpiaci olajárak és az európai gázárak ugranak.
Az iráni háború nem ért véget.

👉 A globális stratégiai és működési olajtartalékok soha nem látott ütemben merülnek.
👉 Az európai gáztárolók töltöttsége 50 százalékon áll (tavaly ugyanekkor 60, egy évvel korábban 80 százaléknál jártunk).
👉 Az uniós vásárlók már nem növelhetik orosz gázbeszerzéseiket és január 1-ig a meglévő hosszú távú LNG-szerződéseiket is fel kell mondaniuk (a vezetékes megállapodások tilalmának határideje 2027 szeptember 1.)
👉 Az USA két hete jelezte, hogy ha az EU továbbra is fenntartja a szigorodó metánkibocsátási szabályait, akkor nem fog tudni több gázt értékesíteni.
👉 Az Európai Bizottság egyelőre nem enged a normákból.
👉 Sőt, az intézmény azt is elvárja, hogy a tagállamok asztalra tegyék az orosz olajvásárlások 2027 év végéig történő kivezetésére vonatkozó ütemterveiket.
👉 Az orosz-ukrán háború eszkalációjával annak az esélye sem elhanyagolható, hogy Oroszország az uniós szankciókat megelőzve csökkenti az értékesítéseit.
Európa körül tehát - energiapiaci szempontból - folyamatosan fogy a levegő.

👉 Magyarország stratégiai olajkészletei április végén 69, május végén 62 napra voltak elegendők (a június végi adatokat még nem publikálták).
👉 A gáztárolóink töltöttsége 52 százalékon áll (tavaly ilyenkor 54, két éve 79 százaléknál tartottunk).
👉 A védett üzemanyagárakat kivezették, a hatóságilag rögzített lakossági áram- és gáztarifák jövője bizonytalan.
👉 A jelenlegi állás szerint a kormány a zsetonjainak jelentős részét a szélerőművekre és az azok integrációjához szükséges hálózatfejlesztésre teszi fel.
Ezek a beruházások azonban legfeljebb középtávon befolyásolhatják hazánk ellátását (ott sem egyértelmű, hogy pozitív, vagy negatív irányba).
De ami fontosabb: az elsődleges kérdés ma nem az, hogy majd mi lesz, hanem, hogy addig mi lesz.