Akkor most kicsit beszéljünk a matekról. Arról, hogy mennyibe is kerül Európának és Magyarországnak az ukrán zászlós politika, beleértve a háborúfinanszírozást és a bővítést is.

Kezdjük azzal, hogy mennyi pénzt ment el eddig. Az Európai Tanács oldalán van egy hivatalos számláló arról, hogy az uniós országok eddig mennyi pénzt toltak a háborúfinanszírozásba. Ez most már közelíti a 200 milliárdot, egész pontosan 193 milliárd euró. Ez forintban olyan 73 ezer milliárd. Innen indulunk.

A legfontosabb körülmény az az, hogy az uniós költségvetésben nincs több pénz erre. Így többféle módon sajtolják ezt ki a tagországokból. Hitelfelvétellel, az uniós költségvetés átalakításával, és azzal, hogy megszorításokat követelnek a tagállamoktól.

Nézzük sorjában. A hitelfelvételt már eldöntötték, az Európai Parlamentben a nagykoalíció múlt héten szavazta meg. 90 milliárd eurót vesznek fel. Egy gyakorlatilag egy olyan hadikölcsön Ukrajnának, amit biztosan nem fog visszafizetni. Szerencsére a magyar miniszterelnök a csúcson elérte, hogy legalább nekünk nem kell benne részt venni.

A legnagyobb balhé az uniós költségvetés körül megy, ez mindig 7 évre szól, és a következő időszak 2028-ban kezdődik. Amit terveznek, az a legnagyobb átcsoportosítás az elmúlt évtizedekben.

Létrehoznak új alapokat Ukrajna finanszírozására, de ezeket csak úgy tudják feltölteni pénzzel, hogy csökkentenek más kasszákat.
Ezt persze furmányosan teszik. Például az agrártámogatásokat úgy csökkentik 20 százalékkal, hogy összevonnak meglévő alapokat, hogy ne tűnjön fel, hogy kisebb az összeg. Bevetnek mindenféle trükköket is, az új szuperalap 10 százalékát például felcímkézik mezőgazdasági célokra, de ez nem változtat azon a tényen, hogy a rendelkezésre álló összeg kisebb lesz.

Az sem változtat ezen a tényen, hogy a tagállamok máshonnan is elvehetnek majd pénzeket, ha a gazdákat akarják támogatni. Attól ez még egy vaskos vágás, azért, hogy feltöltsék az ukrán kasszákat. Ugyanígy csökkentik a kohéziós támogatásokat is. Tehát kevesebb jut majd kórházfejlesztésekre, útfejlesztésekre, iskolákra.

Ukrajna támogatására egyébként beírtak az új költségvetésbe 100 milliárdot. Ez sem kevés, de ha számolunk a gyorsított tagsággal, 2028-tól, akkor még súlyosabb a kép. Ha Ukrajna hozzáfér a már létező támogatási programokhoz, a méretei miatt akár az uniós költségvetés 20 százalékát is elviheti.

De ez még mindig nem minden. Az ukrán kormány ugyanis összeírta, hogy szerinte mennyi pénzt kellene összesen küldeni. Dollárban állították ki a számlát, 1500 milliárdra jött ki. Ebből 700 milliárd katonai támogatás, 800 milliárd pedig gazdasági támogatás.
Az Európai Bizottság annyira szorgos, hogy már el is kezdték kidolgozni a gazdaságfejlesztési lábát. A csúcson bemutatták ezt a kormányfőknek, és ki is szivárogtatták a Politico-nak.
Ebben a dokumentumban egy jelenség új. Az, hogy nem is nagyon csinálnak már titkot abból, hogy az egész az üzleti lehetőségekről is szól. Arról írnak, hogy magáncégek milyen szerepet játszhatnak majd a háború utáni időszakban, és arról is, hogy 3000 ukrán céget lehetne majd privatizálni. Vagy úgy, így már értjük.

Na de, ez az 1500 milliárdos összeg nagyobb, mint amennyi a hitelfelvétellel és az új uniós költségvetéssel fedezhető. Ezért a tagállami költségvetésekben is helyet kell csinálni. Ezért kérnek adónöveléseket, ezért üldözik az adókedvezményeket, például a családit, és ezért füstölnék ki a 13. havi nyugdíjat. S ha vagyonadó van, akkor van miből felajánlani Ukrajnának is.

Ezek azok a dolgok, amikről a választás előtt a tiszások nem beszélnek, hogy utána mindent lehessen.

A magyar kormány ezeknek a terveknek az útjában áll. Akik ezeket erőltetik, már nem is nagyon titkolják, hogy egy bólogató kormányt szeretnének. Amelyik úgy hajlong, mint egyszeri tiszások Donald Tusk előtt.

A tét nem kevesebb, mint 1500 milliárd dollárban, sok zsákmány. De a mi szempontunkból leginkább az a tét, hogy a magyarok pénztárcájába kerül-e a pénz, vagy Ukrajnába.

A mi válaszunk faék-módon egyszerű: a magyarok pénzének Magyarországon a helye. Erről döntünk április 12-én.