A liberális pénzügyi világ fő szócsövének számító Economist újabb, újságírással nehezen összeegyeztethető PR-cikkben rajongja körbe Magyar Pétert.
Kitérnek öltözési szokásaira, slim-fit fehér ingére és a chino nadrágjára is. Nyilván a korlátozott karakterszám miatt arra már nem volt hely, hogy az öltözködési szokások mellett azt is megírják, hogy lehallgatta a saját feleségét.

A cikkben nyilatkoznak azok az elemzőnek mondott aktivisták, akik minden korábbi jelölt mellett is kampányoltak az összes erre használt nemzetközi médiumban. A megszólaló független szakértők között van a Tisza új külügyesének férje is, aki valószínűleg szintén terjedelmi okokból nem tért ki a BKV-botránnyal kapcsolatos ismereteire.

Ez most nem is annyira érdekes. Az már annál inkább, hogy az Economist újságírója milyen látványosan találkozott a Tisza sajtószabadságos tempójával. A cikk végén leírják, hogy több egyéni tiszás jelölttel is megbeszéltek interjúkat. Majd amikor megérkeztek Budapestre, az összes interjút lemondták (azaz letiltották).

Ha nem PR-cikkről lett volna szó, talán le lehetett volna írni, hogy nem csak az Economist újságírója járt így, hanem minden magyar választó. A jelölteket letiltották a nyilatkozatokról, és az ugyanonnan pénzelt magyarországi médiumoknak mindehhez egyetlen szava sincs.

A választásig nem beszélnek arról, hogy mit akarnak, hogy utána mindent lehessen.

Április 12-én tudjuk megakadályozni.