Hát van itt minden és mindenki a tiszás jelöltek között.
Baloldali önkormányzati vezető családtagja, párttitkár leszármazottja, Gyurcsányék vezető gazdasági embere, Puch László körei, Momentum-közeli arcok… Szóval sok minden ez, csak nem új. És ezen az sem változtat, hogy a szokásos baloldalnak nem az első, hanem a harmadik vonalát állítják jelölti csatasorba. Hátha így nem tűnik fel senkinek.

Van azért más érdekesség is. A Hajdú-Bihar 4. választókerületben olyan jelöltet indíthatnak, aki a Mikepércsi Anyák egyesület vezetője. Erről az aktivistacsoportról nem csak azt érdemes tudni, hogy munkahelyteremtő nagyberuházások ellen akcióznak, hanem azt is, hogy közvetlenül kapnak pénzt Brüsszelből, kistelepülési méretekhez képest nagy nagyságrendben. Kozma Éva nyáron közös kampánygyűlést is tartott Magyar Péterrel.

Így érnek össze a „civilnek” mondott brüsszeli aktivistapénzek a választási kampánnyal. Ezért nem akarják, hogy nyilvánosak legyenek az aktivista-szerződések. Ezért kiabálnak „civil társadalom elleni támadást”, amikor bárki egy mákszemnyi lépést tesz a nagyobb átláthatóságért.

Az, amit 2022-ben láttunk, kismiska volt ahhoz képest, ami most jön. Csak hogy a nagyságrendeket lássuk, az Európai Bizottság pár év leforgása alatt 39 000 aktivista-szerződést kötött, köztük rengeteg olyan szervezettel, amelyek aztán aktív szerepet játszanak a választási kampányokban.

Legalább egyre tisztábban látunk. Nem mást, mint egy szépen kifejlett külső beavatkozási kísérletet.
Nem is igazán az számít, hogy éppen kit tolnak a baloldali kirakatba, sokkal inkább az a politikai hálózat, amely mögöttük van. És sokkal inkább az, hogy mit is akar ez a hálózat. Ezt pedig jól tudjuk: ott van leírva minden európai parlamenti és Európai Bizottsághoz köthető követeléslistán.

Eddig csak követeléseik voltak, most már jelöltjeik is hozzá.