Olvasom, hogy Kálmán Olga felháborodott egy durva és fenyegető hangvételű üzenet miatt. Feljelentést is tett.

A képen egy hevenyészett gyűjtés található az oldalamra érkező gyalázkodásokból. Van itt minden, a lámpavastól a kötélig. Tényleg minden. A családtagoknak szánt fenyegetéseket szándékosan kihagytam.

Valószínűleg egyetértünk abban, hogy az internetes hangnem ilyen jellegű eldurvulása a magyar politika szomorú jelensége. Én általában nem szoktam ilyen esetekben feljelentést tenni. Nem azért, mert nem lenne okom rá. Egyszerűen azért, mert ha minden ilyen üzenet után megtenném, akkor rámenne az egész nap.

Arra azért szeretném felhívni Kálmán Olga figyelmét, hogy az ilyen és ehhez hasonló verbális ámokfutások egyenes következményei annak, hogy a baloldal jó ideje a provokációt és a létező legsúlyosabb jelzőket tette saját politikája középpontjába. Az, hogy ezt egy Facebook-buborékban zajló rosszul felfogott lájkverseny miatt teszik, vagy egyéb mondandó híján, végülis mindegy.

Ha a parlamentben csúcsra járatják a provokációt, ha napról napra kiapasztják az obszcenitás kútját, ha belefér az épületek rongálása, ha az O1G-t teszik mércévé, és a saját főnöke is nyíltan fenyegetőzik egy felszólalásban, akkor ennek ez lesz a következménye. Azt üzenik, hogy „bármit lehet”. Márpedig nem lehet.

Ha őszinték Kálmán Olga szavai és tényleg szeretné csillapítani a politikai indulatokat, akkor alacsonyabb fokozatra kapcsolják azt az agresszivitási generátort, amelyet évek óta egyre magasabb fordulatszámon pörgettek. Lehet, hogy ez átmeneti hátrányt jelentene az egyre élesebb baloldali versengésben, de hosszú távon biztosan előnyt. Az országnak mindenképpen, de azt hiszem, hogy a baloldal egészének is.