Hogyan lett a baloldali aktivistacsoportok finanszírozása a brüsszeli lobbi és a választásokba való beavatkozás fő eszköze?

Németországból, Lengyelországból és Ausztriából érkező politikusokkal és szakértőkkel vitattuk meg ezt a témát azon a konferencián, amelyen az osztrák Szabadságpárt meghívására vettem részt Bécsben. Az eseményen Herbert Kickl, a Szabadságpárt elnöke is részt vett.

Előadásomban elmondtam, hogy az Európai Bizottság csak 2019 és 2023 között 37 ezer szerződést kötött különböző szervezetekkel, köztük számtalan politikai aktivistacsoporttal. Ebben nincs benne a baloldali médiumok, és a tényellenőrnek állított cenzorok finanszírozása.

A Brüsszelből finanszírozott szervezetek gyengítik a tagállamok határvédelmi törekvéseit, kormányokat perelnek, erőműveket foglalnak, a Bizottság előterjesztéseiért lobbiznak, és baloldali jelöltek mellett szállnak be a kampányba. (Annak a mikepércsi egyesületnek is jutottak brüsszeli milliók, amely nemrég Magyar Péterrel közösen szervezett kampánygyűlést.)

Az NGO-finanszírozási gyakorlat csírái még a ‘90-es és 2000-es években alakultak ki, miután több uniós országban népszavazásokon utasították el az Európai Bizottság javaslatait. De azután növelték meg igazán az ilyen aktivistacsoportok finanszírozását, miután pár nemzeti kormány (így a lengyel és a magyar) erőteljesen kiállt a nemzeti jogkörök csorbítása és elvétele ellen.

A történetnek nincs még vége, a vita csak most kezdődik igazán. Mindenekelőtt azért, mert – amint Ursula von der Leyen évértékelőjében elmondta – a következő 7 éves költségvetésben meg akarják duplázni az aktivisták, a liberális médiumok és a tényellenőrök finanszírozását.

Ez így nagyon nincsen rendben. Ami itt létrejött, annak semmi köze a civil társadalomhoz. A civil társadalom alulról szerveződik, és a társadalom egyes csoportjait képviseli. Azonban amivel itt szemben állunk, azt a brüsszeli intézmények hozták létre. És amint az Európai Számvevőszék is megállapítja, az esetek 85 százalékában ezek az aktivistacsoportok nem léteznének jelenlegi formájukban a brüsszeli támogatás nélkül. Helyi gyökereik tehát nincsenek, van annál nagyobb függésük az Európai Bizottságtól. Ez abból is látszik, hogy az Európai Parlamentben Magyarország ellen felszólaló „civilek” szinte kivétel nélkül a Bizottság pénzéből működnek.

Szóval, ami itt létrejött, az torzítja a demokráciát. Ezért ezt a rendszert nem bővíteni kell, hanem leépíteni.

Bújnak ki a szögek a tiszás zsákból. A Tisza-adó után itt az újabb gazdasági csodafegyver, a nyugdíjcsökkentés. A progresszív adózás után persze erre is van egy brüsszeli szavuk: degresszió.

Szerintük…

Újból elhangzott a Tisza-szlogen: Először nyerjük meg a választást! Utána mindent lehet.

Veszít a Tisza a „ragyogásából”...
Megérkezett a Jólértesült Optimista legújabb része, Kiszelly Zoltánnal:
https://youtu.be/WoBFPAyT_9o

KÖVESS MINKET MÁSHOL IS!
--------------------------------------------------------
Facebook: https://…

Megtartjuk a vizet és fejlesztjük az öntözést, mert ez a biztonságos élelmiszer-ellátás alapja!

Terjeszd a valóságot a közösségi médiában!
Klikkelj a Forrást nézem, kedvelem ott linkre, majd kedveld, oszd meg az eredeti posztot!

Országos politika

Közélet

Mémek

Helyi erők

Budapest
Bács-Kiskun vármegye
Baranya vármegye
Békés vármegye
Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye
Csongrád-Csanád vármegye
Fejér vármegye
Győr-Moson-Sopron vármegye
Hajdú-Bihar vármegye
Heves vármegye
Jász-Nagykun-Szolnok vármegye
Komárom-Esztergom vármegye
Nógrád vármegye
Pest vármegye
Somogy vármegye
Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye
Tolna vármegye
Vas vármegye
Veszprém vármegye
Zala vármegye

Média