Gondolkodtam, hogy valami objektív, elemző posztot írjak arról, hogy Varga Judit újra megpendített visszatérése milyen előnyökkel és veszélyekkel járhat az egyes politikai szereplőkre nézve.

Aztán hagytam a francba az egész méregetősdit, egyébként sem szeretnék Dull Szabolcs vagy Török Gábor lenni, és úgy döntöttem, teljesen szubjektív leszek, elvégre jelentős részben Varga Juditnak köszönhető, hogy most egyáltalán ide írok nektek.

Másfél éve, tavaly márciusban kezdtek el ugyanis kitagadni az ellenzéki oldalról azok a "toleráns" "demokraták", akiknek a toleranciájuk pontosan addig terjed, amíg azt a velük egyívásúak irányába kell gyakorolniuk, és mihelyt kiénekelsz a kánonból, villámgyorsan a gyűlölt ellenségeik között találod magad. Mindezt annak köszönhettem, hogy - akkor még a privát oldalamon - határozottan kiálltam Varga Judit mellett, a családi terrorról beszámoló kétórás interjúja másnapján.

Számomra teljesen természetes volt, hogy ha politikailag nem is tartozom Varga Judit táborába, de kifejezem szolidaritásomat egy nárcisztikus szociopata által végletekig gyötört, nőiességében megalázott, zsarolt, érzelmileg manipulált és kihasznált háromgyerekes anya - mint ember - irányába.

Nem volt bennem kétség, hogy Varga állításai valóságon nyugszanak (egyébként sem lehet két órán keresztül ilyen aprólékos részletességgel kitalációt mondani), az azóta eltelt másfél év pedig megerősített abban, hogy amit az exférje infernális személyiségéről mondott, az teljesen helytálló.

Emlékszem a döbbenetre és undorra, amit az interjút követő napokban éreztem, amikor azt láttam, hogy a teljes O1G-tábor perintfalvistul, pottyondystul, puzsérostul, tibiatyástul, fókuszcsoportostul, somogyiandrásostul milyen lélektelen módon gúnyolt egy áldozatot.

A hab a tortán kétségkívül az volt, amikor azok a “nőjogi aktivisták”, "jogvédők", akik korábban reggeltől estig bántalmazásról, áldozatvédelemről papoltak, ők váltak Magyar Péter legfőbb propagandistáivá. Itt már öklendeztem. Ekkor tudatosult bennem, hogy ha ez a szörnyeteg kompánia jelenti az ellenzéket, akkor én ennek nem akarok a részese lenni.

És mivel (a tiszás kommentelők “tutibiztos” tippjei ellenére) fideszes sem vagyok, így maradt nekem a senkiföldje, amit azóta egészen jól belaktam. Távol a polgárháború árkaitól, a szekértáborok érdekei helyett csak az egyetemes emberi értékek mércéjével mérve a szereplőket és az eseményeket: ez az, amire mindig is vágytam.

Az elmúlt évben egyébként három különböző, bántalmazó kapcsolatból menekült női ismerősöm erősítette meg nekem, hogy triggereli őket Magyar Péter monoton robothangú arroganciája, a dühkitörései, az agresszív gesztusai, a szeme gyilkos villanása beszéd közben. Túlzottan jól ismerik ezt a zéró empátiával rendelkező nárcisztikus embertípust.

Azt már megtudtuk az elmúlt másfél évben, hogy MP mindenkit lenéz maga körül: a munkatársait agyhalottnak, tehetségtelennek tartja, a saját szavazóit büdös szájú nyugdíjas-kommandónak nevezi, az újságírókat Dunába lökné, ahogy azt egy srác kezéből kicsavart telefonnal meg is tette. Emellett minden exe egybehangzóan beszámolt róla, hogy Magyar már-már szadisztikus módon zrikálta őket, megalázó és megszégyenítő módon beszélt velük privátban és nagyobb társaság előtt is.

Varga Juditot szobanövénynek, ostoba fakockának nevezte a gyerekei előtt, Varga szüleit szintén ócsárolta vidéki származásuk miatt. Ilyen egy tipikus, ezüstkanállal a szájában született budai ficsúr, aki úgy nőtt fel, hogy neki minden jár, méghozzá azonnal, ő a szép, az okos, akinek mindent szabad, mindenki más pedig selejt, akit kiröhögünk, megszégyenítünk.

Megértem, hogy Vargát megviselik az elmúlt másfél év történései: annak a helyzetnek az abszurditása, hogy itt egy ember, akinek az anyanyelve a hazugság, akinek minden játszmáját, gerinctelenségét ismered, és mégis azt kell látnod, hogy a fél ország vallásos révülettel isteníti, maga mellé állította az ellenzéki médiát és a véleményvezéreket, a befolyásolható tömegekkel együtt, mert egy profi tömegmanipulátor.

Ám ha mindezek ellenére Varga Judit úgy döntene, hogy visszatér a közéletbe, az egy szempontból mindenképp üdvös lenne. Pusztán a személyes jelenlétével állandó tükröt tartana Magyar Péter toxikus lényének, soha el nem számolt múltbeli bűneinek.

Amikor az áldozat büszkén szembenéz a szociopata bántalmazójával: "nem tudtál eltiporni", az egy katartikus pillanat, ami sok gyanútlan ember előtt leleplezheti Magyar Péter nyers erőszakot és megjátszott hízelgést ördögi arányban vegyítő habitusának hamisságát.

*****
️ Kérlek, segítsd a poszt terjedését egy megosztással! Ha érdekelnek a tartalmaim, kérlek, kövesd be a Mandula Viktor oldalt, különben semmi nem garantálja, hogy legközelebb is találkozni fogsz velük! Köszönöm. ️