Bár ellenfeleink súlyos sebet kaptak, és most először látom szemükben a félelmet, először kell visszavonulniuk, lebecsülni őket hiba lenne. Áttörni még így is csak fegyelmezett és tervszerű hadmozdulattal tudunk. Nézzük, mit kell tennünk.

A birodalomnak két feje és egy lerakata van. Egy fej Washingtonban, egy Brüsszelben, a Soros-féle lerakat pedig itt, Budapesten. Ezt onnan tudjuk, hogy az amerikaiak kihajigálták a csontvázakat a szekrényből, leleplezték, és nyilvánosságra hozták azt a velejéig korrupt, elnyomó hatalmi gépezetet, ami az Egyesült Államok költségvetéséből milliárdokat szivattyúzott át álcivil szervezeteknek, megvásárolt újságíróknak, bíróknak és ügyészeknek, politikusoknak, alapítványoknak, bürokratáknak, egy hatalmas gépezetnek, amely a liberális véleménydiktatúrát és politikai elnyomást működtette az egész nyugati világban, ideértve Magyarországot is.

Kiderült, semmi nem az volt, aminek mondták. Tolerancia, sokszínűség, érzékenyítés, civil szervezet, esélyegyenlőség, jogállamiság… Ugyan! Pontosan az volt, aminek mi, magyarok mindig is láttuk: egy robusztus pénzügyi és hatalmi gépezet, amelyet azért hoztak létre, hogy a nemzetek szabadságát és függetlenségét letörjék, felmorzsolják és felemésszék, hogy a birodalom fennmaradhasson.

A birodalom fenn, a nemzetek alul, amíg ki nem szorítják belőlünk a szuszt, és beáll a birodalom örökös rendje. És ez így megy emberemlékezet óta. „Oly’ sokáig voltunk lenn, hogy nem is tudjuk, milyen fenn” – mondja Hobo, és igaza van. Magyarország tizenöt éve Brüsszel ellenzéke. Kormányról kell ellenzékben lennünk.