Képzeld el, hogy engem USA-nak hívnak, téged meg Európának. Beköltözök hozzád, a lakásodba. Hozom a cuccaimat, amit szétpakolok, és bérleti díjat kérek tőled azért, hogy velem lakhass nálad. Nem engedem, hogy használd a cuccaimat, mert az mind az enyém, ha pedig ellenkezel, akkor büntiből tied a heti nagybevásárlás, te veszed a sört is, plusz pofán baszlak. Néha megkérlek, hogy hozd el a csajom a munkából, vegyél neki ruhákat, először csak apróságokat, ékszereket főleg, de aztán légyszi férjen bele havonta egy Furla táska is. De nem dughatod meg, mert ő az én csajom. Ja, ha igazi barát vagy, akkor fizeted a nyaralásunkat, de amíg távol vagyunk addig sem nyúlhatsz a cuccaimhoz. Ha megunom valamelyiket úgyis eladom majd neked, drágább esz, mint a boltban, de mivel a haverom vagy, ezért légyszi támogass, nem megy jól a meló mostanában. Ha szólsz óvatosan, hogy el kellene végre költöznöm, akkor először az aranyhörcsögödet nyírom ki, aztán bezárlak a pincébe gondolkodni. De mindezt csak ezért van, mert nagyon bírlak, és azt akarom, hogy jobban, minőségibben éld az életed, ahogy szerintem neked a legjobb. Ja, és légyszi fessed már be szivárványosra a nappalit. Idegesít a fehér.