ENGEM ÉPP FÉLELEMBEN TART ORBÁN ANITA

Emlékeztek, amikor nagyon problémás volt, hogy egyesek állítólag a háborúval riogatnak? Csak kérdezem, hogy azokat, akik akkor nagyon féltek a plakátoktól, nem ijeszti meg egy kicsit sem, hogy Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője közölte: Moszkva válaszlépésre készül Magyarországgal szemben, és azt mondta, az orosz reakció „kemény és fájdalmas” lesz? Mert engem rettenet módon megijeszt ez az egész több szempontból is. Meg amúgy annak elhallgatása, hogy vajon most mi lesz, az nem számít rémisztgetésnek?

Szóval Orbán Anita külügyminiszter a napokban jelentette be, hogy a magyar hatóságok értékelése szerint az orosz képviselet tíz munkatársa diplomatáktól elfogadhatatlan tevékenységet folytatott Magyarországon, ezért távozniuk kell.
Hogy mi az elfogadhatatlan tevékenység, azt nem tudjuk, valószínűleg az, hogy nem németek, már ha ezt tevékenységnek lehet nevezni.

Nem tudom amúgy, mire számított, de az szinte egyértelmű volt, hogy az oroszok reagálni fognak. Szóval, ha azt várta, hogy reagáljanak, akkor egy idióta. Ha meg azt, hogy nem reagálnak majd, és nem lesz ennek következménye, akkor azért.
A dologban az a hátborzongató, hogy 2026 május óta bármi elhangzik, azt már nem csak Orbán Anita mondja. Akkor ugyanis Magyar Péter letette a miniszterelnöki esküt, május 12-én pedig Orbán Anita külügyminiszterként tett esküt. Ettől kezdve ez a két ember Magyarország és a magyar emberek nevében beszél.

De vannak itt még elég fontos kérdések: mit jelenthet ez Paks, a gáz- és olajellátás, a magyar vállalatok, a külkereskedelem és végső soron a családok számára? Van B terv? Van előre végiggondolt válságforgatókönyv?

A felelős politizálásnak és külpolitizálásnak épp az lenne a lényege, hogy teszünk lépéseket, tudjuk, mi következik utána, mik lehetnek a hatások, és ezekre a vélt hatásokra már kell, hogy legyen kész terv, hogy jó esetben az állampolgár a hírek elolvasásán túl semmit ne érzékeljen ezekből a dolgokból.
Például amikor Magyar Péter ordítozik önmagából kikelve, meg felszólítgat, meg kirúgogat, ahelyett, hogy előbb lefektetné a változás alapjait úgy, hogy az az ország érdekeit, az emberek érdekeit szolgálja.

Egy miniszterelnök vagy egy külügyminiszter rossz döntéseit a magyar nép fogja megfizetni végső soron, ezért a magyar népnek igenis van és kell is, hogy legyen ebbe beleszólása, és igenis köze van hozzá, magyarázatokkal tartoznak az embereknek.
Például arra kérdésre keressük a választ, hogy európaiabbak akarunk most lenni az európaiaknál, mint amikor a németek seggét nyaltuk és rosszban voltunk az oroszokkal, vagyis akkor a szovjetekkel?

Úgyhogy, kedves tiszások: hiszti volt, hogy Orbán meg a „propagandisták” riogattak a háborúval? Most viszont, hogy Oroszország „hála” a külügyminiszternek fájdalmas válaszcsapást helyezett kilátásba Magyarország ellen, attól kicsit sem tartotok?

Persze értem, abba a narratívába tökéletesen beleillik, hogy mekkora g@cik az oroszok, csakhogy hiába azok, hiába nem azok, a mindenkori magyar kormánynak az ország érdekében arra kell törekednie, hogy legyen egy pragmatikus viszony a két ország között. Nem kell az oroszokat szeretni, ne is várják el, de érdemes legalább semlegesnek maradni… és tudjátok mit, nem az üzleti kapcsolatok miatt, hanem a józan ész egész egyszerűen ezt diktálja.

Ami viszont ebben történetben valid, hogy ti változást akartatok. És bizony lesz is itt olyan változás, ami az életetekben még nem volt. És ha ez bekövetkezik, akkor egy félhangos szavatok nem lehet azzal kapcsolatban, hogy nem erre szavaztatok, mert de, ti a változásra szavaztatok. Arra, hogy tök mindegy, hogy mi az a változás, csak változás legyen. Mert fogalmunk sem lehetett, nektek sem, hogy mi lesz az a változás, azon túl, hogy váltsuk le az Orbánt.

Egyébként elárulom, hogy az is változás, amikor valaki egészséges és beteg lesz. Meg mondjuk elveszti a munkáját. És ez nem az a fajta rossz változás lesz, amit majd ki lehet sétálni az El Caminón, meg azzal megoldódik, hogy áttértek a vegán étrendre.

Nem lennék meglepve például, ha pragmatikusan elzárnák a gázt meg az olajat. Ezt egyébként, ha jól hallottam, azóta már be is lengették.

De akkor miből lesz energiánk? Majd együtt kimennek a tiszások, megfogjátok egymás kezét és fújkáljátok a szélerőművet, hátha megmozdul a kerék?
Jelzem egyébként, lehet, éppen ezt akarja a kormányzat elérni, mert ugye nagy lobbi van, hogy szálljunk le az orosz energiahordozókról. Meg ugye ott van Paks 2, ami szintén szúrja az EU meg a németek szemét.

Egyébként véleményem szerint most két opció van: Vagy nagyon hülyék, vagy pontosan ez az, amit akarnak. A brüsszeli vezetés kapcsán is beszéltem erről, hogy nem az a legijesztőbb, ha totálisan hozzá nem értő szellemi fogyatékosok, sokkal ijesztőbb, ha tudatosan csinálják, és tisztában vannak a tetteik következményeivel. Az már ördögivé teszi az egészet.

Ráadásul hallottam egy kósza pletykát, mely szerint bizonyos tartalékosok behívót kaptak… Nem tudom, ebből mi igaz, és mi lehet az oka, mindenesetre, ha igen, akkor az események túl közel történnek egymáshoz, hogy ne legyenek ok-okozati összefüggésben.

Tudjátok, ha fáj a fejed, és előző este piálták, akkor a kettő között lehet azért valami kapcsolat, bár nem biztos, hogy van.
De ha már erről az igen ijesztő ügyről van szó, beszéljünk már pár gondolat erejéig a rémisztgetésről.

Egy kormánynak nemcsak joga, hanem bizonyos esetekben kötelessége is figyelmeztetni az embereket a veszélyekre. Háborúra, energiaválságra, járványra, gazdasági problémára, természeti katasztrófára vagy bármire, ami ténylegesen érintheti az országot.

Egy kormánynak nem az a dolga, hogy mindenáron megnyugtassa az embereket, és különböző technopartikkal a hamis stabilitás illúzióját keltse. Az a dolga, hogy lehetőség szerint elmondja nekik, mi történik.
A veszély attól még létezik, hogy nem beszélünk róla. Sőt, bizonyos értelemben veszélyesebb lesz. Mert az ember csak arra tud felkészülni, amiről tud.

Ez egy brutális nagy felelősség, és jelen pillanatban a kormány például egyáltalán nem kommunikál a háborúról, sem arról, hogy Magyarországnak mi az álláspontja, hogyan akar kimaradni, vagy esetleg részt venni benne. Pedig kötelessége lenne.
Ebben az esetben például Orbán Anita nem állt ki a magyarok elé, nem mondta el, hogy ennek mik lehetnek a következményei, ezek ellen mit lehet tenni, és úgy általában, mi lesz most.

És szerintem ez rémisztgetés. Mégpedig azért, mert a bizonytalanság éppen olyan ijesztő és stressz alá helyez, mint az, ha valamit az ember túl részletesen tud.

Engem speciel engem épp félelemben tart Orbán Anita.

Reméljük nem lesz baj, és mások bölcsebbek ezeknél.

Ha szerinted igazam van, támogathatsz egy sör árával itt: https://buymeacoffee.com/bzsdzs