"Tisztelt Hölgyeim és Uraim, Kedves Vendégeink, Barátaim!
Bibó István szerint „demokratának lenni mindenekelőtt annyit tesz, mint nem félni”. Boldog II. János Pál pápa talán még szívhez szólóbban fogalmazta meg mindezt a hit és a bátorság jegyében megkezdett szolgálatakor tett buzdításában: „ne féljetek!”.
Így hát, mi semmilyen körülmények között sem félhetünk kimondani az igazságot!

2006. október 23-án kettős gyalázat esett meg Budapest utcáin. Gyurcsány Ferenc egyszerre követett el politikai és történelmi bűnt. Gyurcsány utasítására a saját miniszterelnöki hazugságai miatt tiltakozók letörésére és a baloldali kormány ellen tüntetők megfélemlítésére tömegesen törvénytelen rendőri erőszakot alkalmaztak. Szemkilövetés, viperás ütlegelés, lovasroham, kardlapozás. Politikai parancsra történt mindez, hideg fejjel döntöttek és előre kitervelten cselekedtek. Tizenöt éve a szó szoros értelmében véres rendőrcsizmák tiporták a jogállamiságot Magyarországon. Ez nyílt hadüzenet volt a legelemibb demokratikus és jogállami normák ellen. Soha el nem évülő politikai bűn.
De Gyurcsány Ferenc nem elégedett meg ennyivel. Október 23-áról lévén szó történelmi elégtételt is akart venni, mert az 1956-os forradalom a magyar baloldal számára egy feloldhatatlanul terhes politikai örökség. A magyar baloldal valamennyi meghatározó politikai csoportja közismerten posztkommunista politikai erő: az ‘56-os forradalmat vérbefojtó, a szabadságharc utáni brutális megtorlásokat végrehajtó Kádár János, Münnich Ferenc, Biszku Béla és Apró Antal vezette kommunista pártnak, az MSZMP-nek az utódpártja, illetve az utódpártból kivált másik utódpárt, valamint az utódpártokból való politikusok szervezetei.
A posztkommunista magyar baloldal a rendszerváltoztatás óta sem kiköpni, sem lenyelni nem tudja ‘56 örökségét. Az 1956-os forradalom öröksége ugyanis a posztkommunista magyar baloldal demokratikus politikai legitimációját kérdőjelezi meg.
A magyar baloldal így aztán, jobb híján, mézes-mázasan a Nagy Imre-i hagyományairól beszél, ami már önmagában is nettó történelemhamisítás és egyben velőtrázóan abszurd, hiszen jogelődjeik csalták tőrbe, árulták el és gyilkolták meg “a forradalom miniszterelnökét”. A posztkommunista magyar baloldal politikai értelemben soha nem volt képes azonosulni ‘56-al és soha nem is akart szembenézni azokkal a történelmi bűnökkel, amit az ‘56 utáni megtorlások jelentettek. A nemzet döntő többsége ezért a magyar baloldalt az ‘56-os barikád túlsó oldalára, a szabadságharcos magyarokkal szembenálló oldalra sorolja.
Az ‘56-os magyar forradalom halálos sebet ejtett a kommunista világbirodalmon, ‘56 öröksége pedig halálos seb a posztkommunista magyar baloldal demokratikus legitimációján. Gyurcsány 15 éve rendőrterrort alkalmazott a más politikai véleményen lévőkkel szemben és a posztkommunista magyar baloldal vezéreként elégtételt akart venni a jóakaratú magyarokon az ‘56 miatti személyes, családi és az egész posztkommunista baloldalt keresztül-kasul átjáró politikai frusztrációikért. Ezért volt minden annyira durva, a törvénytelen rendőri erőszak annyira módszeres és kíméletlen. Mindez pedig soha el nem évülő történelmi bűn.

Tisztelt Vendégeink!
2006-ban ráadásul olyasmi történt Magyarországon, amire nem volt példa sem korábban, sem azóta az európai együttműködés több mint fél évszázados történetében. Példátlan ugyanis, hogy egy tagországban a politikai tiltakozást a diktatúrákra jellemző módon a rendőrterror eszközével verjenek le, a hatalomtól eltérő véleményen lévő ártatlan emberekkel szemben pedig fizikai és büntetőjogi megtorlást alkalmazzanak.
Brüsszel urai 2006-ban mégis hallgattak és azóta is mélyen hallgatnak a jogállamiságot alapjaiban megrengető Gyurcsányi erőszakkal kapcsolatban. Tévednek, akik azt gondolják, hogy a jogállamiság eszményét az elmúlt esztendők jogállamiságinak hazudott és Brüsszelből indított politikai támadásai, a jogállamiságra hivatkozást politikai zsarolóeszközzé változtató brüsszeli hatalmi manőverek hiteltelenítették. Nem, dehogy. Már 2006-ban világossá vált, hogy valójában szó sincs a jogállamiságról, Brüsszel urai nem a közös európai értékeink védelmében, és nem is a jog rendelkezései alapján cselekednek, hanem kizárólag a saját hatalmi szempontjaik és a baloldali testvérpártiság véd- és dacszövetsége alapján járnak el. Brüsszel a magyarokat, a jogállamiságot és a demokráciát egyaránt cserbenhagyó cinkos falazása és hallgatása a 2006. október 23-i Gyurcsány-féle rendőrterrorral kapcsolatban teljességgel hitelteleníti a brüsszeli bürokraták minden szövegelését a jogállamiságról.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
A mai megemlékezésünkön bemutatásra kerülő film hisztérikus támadásokat kapott a magyar baloldaltól. Gyurcsány korábbi miniszterelnök-jelölt favoritja, Karácsony Gergely főpolgármesterként egyenesen az alkotás Aczél-i kommunista kultúrpolitikából jól ismert puha betiltása érdekében tett lépéseket. De tudjuk jól, ha tehetnék, ha a hatalmukban állna, akkor szívük szerint nem egyszerűen csak gyalázkodnának, hanem betiltanák az ilyen szabad alkotásokat, mindenkit zaklatnának, akinek bármi köze is volt ehhez a filmhez.

Kedves Egybegyűltek!
A magyar baloldal 1945-ben kormányra került és haladéktalanul fegyvert fogott a nemzetére.
A magyar baloldal 1956-ban a hatalmát féltve, szovjet tankokkal a háta mögött, fegyvert fogott a nemzetére.
A magyar baloldal 2006-ban a demokrácia körülményei között is képes volt fegyvert fogni a nemzetére.
A magyar baloldalt ezért soha többé nem szabad még a hatalom közelébe sem engedni, mert máskülönben már megint előfordulhat, hogy újra fegyvert fog a nemzetére.
Ennyi."

(Elhangzott az Elk*rtuk c. film nemzetközi premierjén, 2021. november 9-én, Brüsszelben.)