Bangóné karrierjének tehát vége, ráadásul úgy lép vissza a civil életbe, hogy igazából semmi nem jut eszünkbe róla. Na, jó, hogy patkánynak nevezte a politikai ellenfeleit, és a tévészékház nevetséges „ostromakor” hason fekvésre biztatta képviselőtársait, kétségtelenül az ő szabadalma. Ennél Tisza István vagy Apponyi Albert cseppet többet tudott, de hát ők azok voltak, akik, Bangóné pedig Bangóné. Ettől szép a világ, az MSZP pedig marad MSZP, ahogyan a sár sem lesz soha hópihe.
• Szentesi Zöldi László írása a Demokratából •